Két törvénytervezet esetében vállaltak felelősséget

A kormány legutóbbi ülésén véglegesítette a tanügyi béreket egységesítő jogszabályt, valamint a Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyvet.

Szőcs Lóránt

2011. április 18., 17:012011. április 18., 17:01

2011. április 18., 18:212011. április 18., 18:21

Ismét kormánytestületben dőlt el két jogszabálytervezet végső formája

Tulajdonképpen az első jogszabály szerint befagyasztják a pedagógusok béreit, valamint megakadályozzák, hogy a 2008/221-es számú törvény szerint a 2008. október 1. és 2009. december 31. közötti bérekre számítandó 33,4 százalékos fizetésemelést idén kiutalják. A tanári fizetések tehát országszinten egész évben a januári szinten maradnak. A tanügyi személyzet továbbá nem kaphat prémiumokat, a szabadságpénzt és ebédjegyeket, a túlórákért továbbra is szabadnapok járnak.

Szintén felelősségvállalási eljárás mellett döntöttek a Társadalmi Párbeszéd Törvénykönyv esetében is. Gyakorlatilag megszüntetnék az országos kollektív munkaszerződést, ezt az ágazati kollektív szerződések váltják fel. A közpénzből fizetett alkalmazottak bérét törvényben állapítják meg, pontos keretek között, ezek a juttatások nem képezhetik a kollektív munkaszerződések alkutárgyát. A tervezet szerint a szakszervezetek akkor tehetnek szert hivatalos tárgyalási, sztrájkszervezési jogra, ha tagságuk a gazdasági egység teljes alkalmazotti körének egyszerű többségére kiterjed.

A Szociál-Liberális Szövetség (US-L) honatyái ezúttal nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Sőt, a törvénytervezetek felolvasásán sem vettek részt. Ahogy Daniel Constantin, a Konzervatív Párt vezetője az ellenzék nevében megjegyezte, nem vehetnek részt a törvénytelenséget szentesítő folyamatban. „Helyette úgy döntöttünk, hogy körülbelül hatszáz tanárral találkozunk, vagyis azt tesszük, amit a kormány az utóbbi időben elmulasztott.”

Victor Ponta, az US-L vezetője kijelentette, hogy az Alkotmánybíróságnál is megóvják a törvénytervezetet, valamint ha a jogszabályt kihirdetik, bepereli a miniszterelnököt és az államfőt, hogy bírósági végzéseket, valamint a Legfelsőbb Semmítőszék döntését nem vették figyelembe.