Toró egyeztetést sürget szórványügyben

Toró T. Tibor, az alakulat elnöke csütörtöki közleményében leszögezte, nem tartja szerencsésnek Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) – amúgy nem a nyilvánosság előtt zajló – ülésén elhangzott beszéde által gerjesztett nyilatkozatháborút. Az EMNP álláspontja szerint a Szász Jenő elnöki székfoglalónak szánt gondolatai, főleg az erdélyi magyar szórványközösségekkel kapcsolatos nézetei „erős politikai csőlátásra és tájékozatlanságra vallanak, bizonyítva az egykori erdélyi pártvezér alkalmatlanságát egy ilyen fontos tisztség betöltésére”.

Szász Jenő a KMKF múlt pénteki budapesti ülésén a szórványban élő magyarok áttelepítésének gondolatát vetette fel. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője a zárt ülésen a kisebb létszámú Kárpát-medencei magyar közösségek „kontrollált visszavonulásának”, „önkéntes területfeladásának” lehetőségéről tett említést. Szavai hallatán Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő tiltakozásképpen kivonult a teremből. Elmondta, Szász kijelentéseit úgy is lehet értelmezni, hogy Magyarország a szórványmagyarok áttelepítésével oldaná meg a demográfiai problémáit, de akár úgy is, hogy Erdélyen belül a Székelyföldre telepítenének szórványközösségeket. Szász Jenő később úgy pontosított: nem az erdélyi szórványközösségek Magyarországra telepítésére gondolt. Elképzelhetőnek tartotta viszont, hogy Románia Erdélyen túli területeiről, vagy akár a Zsil-völgyéből „el lehet csalogatni” magyar embereket.

Toró T. Tibor csütörtökön eltúlzottnak nevezte Márton Árpád „túlbuzgó” reakcióját. „A szórványvédő bajnok szerepében tetszelgő RMDSZ-nek nincs erkölcsi alapja a melldöngetésre, hiszen eddig 23 év állt rendelkezésére, hogy életképes megoldásokat dolgozzon ki a szórványközösségek asszimilációjának megállítására, a tények azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. A népszámlálási adatok szerint ugyanis például Krassó-Szörény megyében az elmúlt tíz évben 4900 magyar anyanyelvűből már csak 2800 maradt, Temes megyében 47,7 ezerről 33,8 ezerre, Szeben megyében 14 ezerről kevesebb mint tízezerre csökkent a magyarok száma” – állapította meg Toró, aki szerint a szórványmagyarság kérdése nem pártpolitikai kérdés, ezért a Néppárt elutasít minden olyan megközelítést, amely ilyen jellegű színezetet próbál adni ennek az ügynek. Hozzátette, az erdélyi szórványmagyarság megmaradása, asszimilációjának lelassítása és megállítása és szülőföldjén való boldogulása nemzetstratégiai jelentőségű, ezért az erre vonatkozó elképzeléseket és terveket pártérdekmentesen kell egyeztetnie minden olyan politikai és társadalmi szereplőnek, amelynek akár a legcsekélyebb ráhatása lehet a szórványközösségek létére. A szülőföldön maradás és az ott boldogulás tekintetében a lehető legszélesebb körű konszenzusra van szükség a politikai szereplők, az egyházak és a civil szervezetek között. Ennek érdekében az EMNP sürgős egyeztetésre hívja a magyar pártok, az érdekelt társadalmi szervezetek és a történelmi egyházak illetékes szakértőit egy életképes és fenntartható szórványstratégia megalkotására, amelynek fontos eleme lehet a szórványközpontok megerősítése vagy a szórványgondnoki intézmény bevezetése és amelynek gyakorlatba ültetésében fontos szerepe van a mindenkori magyar kormány támogatáspolitikájának.