Szent Franciska Johannára, a vizitációs nővérek alapítójára emlékezünk
Chantal Szent Johanna Franciskát, a több mint négyszáz évvel ezelőtti, rendkívüli fordulatokban bővelkedő életútján Isten képessé tette, hogy belső önátadással, alázattal, szelídséggel szolgálja Őt és a rá bízottakat. A nevelők, leányok, családanyák és a vizitációs rend patrónusának egyik mondása: „A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a kéréseket is meghallja, melyeket nem mertek kimondani.”
Johanna a burgundiai parlament elnökének lányaként nevelkedett, bérmáláskor vette fel második nevét, a Franciskát. Nyolcévi házasság és hat gyermek után, báró férje egy vadászbalesetben elhunyt. Szalézi Szent Ferenc arra biztatta, hogy az életszentség útját a mindennapi kötelezettségteljesítésben keresse.
Miután lányait férjhez adta, lelki vezetőjének irányítása mellett 1610-ben megalapította Annecyben a vizitációs apácák zárdáját. Az eredeti regula nem klauzúrás létmódot írt elő számukra, hanem kijárva, betegeket gondoztak és rászorulókat segítettek volna. Miután ezt nem hagyta jóvá a lyoni érsek, a lánynevelésnek szentelték életüket.
A pápai jogú női szerzetesrend tagjainak apostoli feladata ma is, hogy zárt kolostori életmódban, szemlélődő imádsággal, önmegtagadással, jó példával evangelizáljanak, lehetőséget nyújtva a szerzetesi élet vállalására a fiatal lányok mellett olyanok számára is, akik koruk vagy gyengébb fizikai képességeik miatt más rendbe nem mehetnének. Magyarországon az egyetlen vizitációs nővérközösség a Székesfehérvári Egyházmegye területén működik.
24h
