A rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

Romániában először 1932-ben alkalmazták a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette, így gyakorlatilag a használata minden tagállam számára kötelező.

Az energiamegtakarítás mellett más előnnyel is jár: az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken, például az építőiparban. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Az évenkénti kétszeres óraátállásnak azonban kezdetektől vannak ellenzői is. Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy

Az elmúlt években egyre többen vonják kétségbe az időszámítás évszakokhoz igazodó megváltoztatását, és a viták során a nemzeti parlamentekhez és az Európai Parlamenthez eljuttatott polgári kezdeményezések születtek. A kezdeményezés óriási támogatottságát látva a politika is reagált, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. Két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni. A döntési folyamat a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult. Az Európai Unió 2024-re halasztotta a döntést.

Orvosi vélemény

Az évenkénti kétszeri óraátállítás Soós-Szabó Klára háziorvos szerint is kedvezőtlen hatással van az emberi szervezetre, főként a gyermekek és az idősek a legérzékenyebbek ebben a tekintetben.

– magyarázza a háziorvos. A tanulmányok azt is kimutatják, hogy az emberek közérzete általában véve romlik, mert az időszámítás megváltoztatásának következtében megtörik az ún. „cirkadián ritmus” (a „napi biológiai óra”), fokozott alvásproblémákat és fáradtságot okozva. Egy-egy óra nem tűnik soknak, de ma már megkérdőjelezhetetlen tudományos tények támasztják alá, hogy az óraállítások megterhelik az emberi szervezetet: napokig, de sokan vannak, akik hetekig nyögik az átállás terhét. Soós-Szabó Klára szerint egy emberi szervezet 10–14 nap alatt átáll, de egy alvászavarokkal küzdő idős személy például tényleg nehezen veheti a megváltozott bioritmus okozta akadályokat.