Sokaknak nyűg, de nincs mit tenni: következik az óraátállítás

Március 27-én, vasárnap hajnalban 3 óráról 4 órára kell állítani az órák mutatóit. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Március 27-én, vasárnap hajnalban 3 óráról 4 órára kell állítani az órák mutatóit. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Vasárnapra virradóra „kevesebbet alszunk”, ugyanis minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás. Ilyenkor hajnalban egy órával előrébb kell állítani az órákat. Bár évek óta felmerül az óraátállítás eltörlése, az Európai Parlament meg is szavazta azt, konkrétumok még nem történtek ez ügyben. Az eltörlés egyik indoka szerint megviseli a szervezetet, főleg a nyári időszámításra való áttérés.

Szász Cs. Emese

2022. március 26., 12:122022. március 26., 12:12

Újra itt a március vége, ez pedig többek közt azt is jelenti, hogy vasárnap megint előre kell majd állítani az órát: egészen pontosan hajnali 3-kor hajnali 4-re kell állítani az analóg órákat, a digitális készülékek, okostelefonok órái automatikusan átállnak. A köznyelv úgy emlegeti, hogy ilyenkor „egy órával kevesebbet alszunk”, ami csak részben igaz; pontosabb az a megfogalmazás, hogy az a nap csak 23 órából fog állni. Cserébe viszont megint később lesz majd sötét.

Kisebb-nagyobb megszakításokkal és kivételekkel, de az évente két alkalommal esedékes óraátállítás már csaknem egy évszázados örökségünk, amely eredetileg az energiatakarékosságot szolgálta. Benjamin Franklin 1784-ben többek között jelentős mennyiségű gyertyát remélt megspórolni azzal, ha az emberek a „Nap szabályai szerint” élik az életüket. A modern kori óraátállítást a 20. század elején többen is javasolták, végül az I. világháború hozta meg az áttörést. A nyersanyaghiány mérséklése érdekében a hadban álló nagyhatalmak egymás után vezették be a módszert, ami aztán a következő nagy világégés során tért vissza újra, hogy aztán a 20. század második felére szinte általánossá váljon. A cél mindvégig az energiatakarékosság volt, a módszer pedig máig él:

a nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest.

A rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

Romániában először 1932-ben alkalmazták a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette, így gyakorlatilag a használata minden tagállam számára kötelező.

Bár sokan gondolják, hogy a nyári időszámításra való áttérés egy meteorológiai vagy csillagászati kérdés, valójában más indokok állnak a hátterében.

Az energiamegtakarítás mellett más előnnyel is jár: az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken, például az építőiparban. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Az évenkénti kétszeres óraátállásnak azonban kezdetektől vannak ellenzői is. Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy

az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása: alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot okozhat, de egyesek szerint még a szívinfarktus előfordulási gyakorisága is megnő ebben az időszakban.

Az elmúlt években egyre többen vonják kétségbe az időszámítás évszakokhoz igazodó megváltoztatását, és a viták során a nemzeti parlamentekhez és az Európai Parlamenthez eljuttatott polgári kezdeményezések születtek. A kezdeményezés óriási támogatottságát látva a politika is reagált, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. Két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni. A döntési folyamat a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult. Az Európai Unió 2024-re halasztotta a döntést.

Orvosi vélemény

Az évenkénti kétszeri óraátállítás Soós-Szabó Klára háziorvos szerint is kedvezőtlen hatással van az emberi szervezetre, főként a gyermekek és az idősek a legérzékenyebbek ebben a tekintetben.

Idézet
Megzavarja az ember megszokott bioritmusát, és plusz alkalmazkodást követel a szervezettől, ez pedig plusz stresszt jelent a szervezetnek. Az óraátállást követően egy pár napig csökken a teljesítményük a diákoknak az iskolában és a felnőtteknek is munkahelyükön, de a teljesítőképesség és a koncentrációs zavarok mellett az immunrendszer teljesítőképessége is rosszabb lehet

– magyarázza a háziorvos. A tanulmányok azt is kimutatják, hogy az emberek közérzete általában véve romlik, mert az időszámítás megváltoztatásának következtében megtörik az ún. „cirkadián ritmus” (a „napi biológiai óra”), fokozott alvásproblémákat és fáradtságot okozva. Egy-egy óra nem tűnik soknak, de ma már megkérdőjelezhetetlen tudományos tények támasztják alá, hogy az óraállítások megterhelik az emberi szervezetet: napokig, de sokan vannak, akik hetekig nyögik az átállás terhét. Soós-Szabó Klára szerint egy emberi szervezet 10–14 nap alatt átáll, de egy alvászavarokkal küzdő idős személy például tényleg nehezen veheti a megváltozott bioritmus okozta akadályokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal
2025. június 24., kedd

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg

Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg