Sokaknak nyűg, de nincs mit tenni: következik az óraátállítás

Március 27-én, vasárnap hajnalban 3 óráról 4 órára kell állítani az órák mutatóit. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Március 27-én, vasárnap hajnalban 3 óráról 4 órára kell állítani az órák mutatóit. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Vasárnapra virradóra „kevesebbet alszunk”, ugyanis minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás. Ilyenkor hajnalban egy órával előrébb kell állítani az órákat. Bár évek óta felmerül az óraátállítás eltörlése, az Európai Parlament meg is szavazta azt, konkrétumok még nem történtek ez ügyben. Az eltörlés egyik indoka szerint megviseli a szervezetet, főleg a nyári időszámításra való áttérés.

Szász Cs. Emese

2022. március 26., 12:122022. március 26., 12:12

Újra itt a március vége, ez pedig többek közt azt is jelenti, hogy vasárnap megint előre kell majd állítani az órát: egészen pontosan hajnali 3-kor hajnali 4-re kell állítani az analóg órákat, a digitális készülékek, okostelefonok órái automatikusan átállnak. A köznyelv úgy emlegeti, hogy ilyenkor „egy órával kevesebbet alszunk”, ami csak részben igaz; pontosabb az a megfogalmazás, hogy az a nap csak 23 órából fog állni. Cserébe viszont megint később lesz majd sötét.

Kisebb-nagyobb megszakításokkal és kivételekkel, de az évente két alkalommal esedékes óraátállítás már csaknem egy évszázados örökségünk, amely eredetileg az energiatakarékosságot szolgálta. Benjamin Franklin 1784-ben többek között jelentős mennyiségű gyertyát remélt megspórolni azzal, ha az emberek a „Nap szabályai szerint” élik az életüket. A modern kori óraátállítást a 20. század elején többen is javasolták, végül az I. világháború hozta meg az áttörést. A nyersanyaghiány mérséklése érdekében a hadban álló nagyhatalmak egymás után vezették be a módszert, ami aztán a következő nagy világégés során tért vissza újra, hogy aztán a 20. század második felére szinte általánossá váljon. A cél mindvégig az energiatakarékosság volt, a módszer pedig máig él:

a nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest.

A rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség.

Romániában először 1932-ben alkalmazták a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette, így gyakorlatilag a használata minden tagállam számára kötelező.

Bár sokan gondolják, hogy a nyári időszámításra való áttérés egy meteorológiai vagy csillagászati kérdés, valójában más indokok állnak a hátterében.

Az energiamegtakarítás mellett más előnnyel is jár: az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken, például az építőiparban. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

Az évenkénti kétszeres óraátállásnak azonban kezdetektől vannak ellenzői is. Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy

az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása: alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot okozhat, de egyesek szerint még a szívinfarktus előfordulási gyakorisága is megnő ebben az időszakban.

Az elmúlt években egyre többen vonják kétségbe az időszámítás évszakokhoz igazodó megváltoztatását, és a viták során a nemzeti parlamentekhez és az Európai Parlamenthez eljuttatott polgári kezdeményezések születtek. A kezdeményezés óriási támogatottságát látva a politika is reagált, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. Két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni. A döntési folyamat a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult. Az Európai Unió 2024-re halasztotta a döntést.

Orvosi vélemény

Az évenkénti kétszeri óraátállítás Soós-Szabó Klára háziorvos szerint is kedvezőtlen hatással van az emberi szervezetre, főként a gyermekek és az idősek a legérzékenyebbek ebben a tekintetben.

Idézet
Megzavarja az ember megszokott bioritmusát, és plusz alkalmazkodást követel a szervezettől, ez pedig plusz stresszt jelent a szervezetnek. Az óraátállást követően egy pár napig csökken a teljesítményük a diákoknak az iskolában és a felnőtteknek is munkahelyükön, de a teljesítőképesség és a koncentrációs zavarok mellett az immunrendszer teljesítőképessége is rosszabb lehet

– magyarázza a háziorvos. A tanulmányok azt is kimutatják, hogy az emberek közérzete általában véve romlik, mert az időszámítás megváltoztatásának következtében megtörik az ún. „cirkadián ritmus” (a „napi biológiai óra”), fokozott alvásproblémákat és fáradtságot okozva. Egy-egy óra nem tűnik soknak, de ma már megkérdőjelezhetetlen tudományos tények támasztják alá, hogy az óraállítások megterhelik az emberi szervezetet: napokig, de sokan vannak, akik hetekig nyögik az átállás terhét. Soós-Szabó Klára szerint egy emberi szervezet 10–14 nap alatt átáll, de egy alvászavarokkal küzdő idős személy például tényleg nehezen veheti a megváltozott bioritmus okozta akadályokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

AI-miniszter bonyolítja le a közbeszerzéseket Albániában

Mesterséges intelligencia által irányított, fizikai formában nem létező minisztert nevezett ki Albánia, amely a közbeszerzésekért fog felelni – számolt be róla több hírportál is.

AI-miniszter bonyolítja le a közbeszerzéseket Albániában
2025. szeptember 12., péntek

Ezek derültek ki Charlie Kirk gyilkosáról és az általa elkövetett merényletről

A 22 éves Tyler Robinsont azonosították Charlie Kirk konzervatív politikai kommentátor feltételezett merénylőjeként – az elfogás körülményeiről sajtótájékoztatón számoltak be a hatóságok és Utah állam vezetői helyi idő szerint pénteken reggel.

Ezek derültek ki Charlie Kirk gyilkosáról és az általa elkövetett merényletről
2025. szeptember 12., péntek

Nemes Jeles László legújabb, az Árva című filmjét nevezi az Oscar-versenybe Magyarország

Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Nemes Jeles László legújabb, az Árva című filmjét nevezi az Oscar-versenybe Magyarország
2025. szeptember 11., csütörtök

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról

A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.

Fotókat tett közzé az FBI Charlie Kirk feltételezett gyilkosáról
2025. szeptember 11., csütörtök

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban

Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.

Hajtóvadászat zajlik Charlie Kirk gyilkosa után az Egyesült Államokban
2025. szeptember 09., kedd

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét

Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.

Kihallgatták és őrizetbe vették a moldovai hírszerzés hazaárulással gyanúsított volt igazgatóhelyettesét
2025. szeptember 09., kedd

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában

Idén is korábban lesz a karácsony Venezuelában – jelentette be hétfőn Nicolas Maduro elnök, és elrendelte, hogy a világszerte decemberben tartandó szent ünnep Venezuelában október 1-jén kezdődjön.

Elnöki rendelettel megint október 1-jén kezdődik a karácsony Venezuelában
2025. szeptember 06., szombat

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben.

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben
2025. szeptember 06., szombat

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének

Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.

Zelenszkij Kijevet javasolta az ukrán-orosz csúcstalálkozó helyszínének
2025. szeptember 05., péntek

Elhunyt Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere

Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az emberi erőforrások volt minisztere, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette – közölte a magyar belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.

Elhunyt Kásler Miklós, az emberi erőforrások volt minisztere