Semjén: az autonómia a kisebbségi jogok királynője

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a témában hétfőn kezdődött budapesti nemzetközi konferencián azt mondta: hamis beállítás, amikor azt a kérdést teszik fel, hogy a magyar kormány területi vagy kulturális autonómiát támogat-e. „Ez nem vagy-vagy, hanem és kérdése. A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia” – szögezte le Semjén. Rámutatott: a nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén.

Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik. Semjén Zsolt kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól. A kormányfő helyettese kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómia-elképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések.

„Mindegyikre van példa az unióban, nem valamilyen soha nem látott-hallott dolgot szeretnénk” – mondta. Hozzátette, az egyes nemzetrészeknek kell a testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozniuk, és Budapestről nem kényszerítenek autonómia igénylésére senkit, ugyanakkor a magyar kormány azt fogja támogatni, amit az adott nemzetrész kidolgozott. A politikus utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentés 10 évvel ezelőtt készült, és azt mondta: nagyon fontos, hogy a jelentés rámutat, a kisebbség-többség együttélése során az autonómia csökkenti a konfliktusokat, a kisebbségek számára lehetővé teszi az identitás megőrzését, a többségnek garancia a területi integritásra. Álláspontja szerint az autonómiának mindenki számára pozitív mérlege van.

„Olyan pozitív eredménye, ami nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó. Ahol az autonómia különböző formái megvalósulnak, ott a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul az adott régióban” – summázta a kormányfő helyettese. „Az autonómia a kisebbségi jogok királynője – fogalmazott Semjén Zsolt. – A magyarság nem alávalóbb egyetlen más nemzetnél sem. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, és ami másoknak jár, nekünk is jár”.

Andreas Gross, a svájci nemzeti tanács és az Európa Tanács nemzeti közgyűlésének szociáldemokrata tagja a konferencián arról beszélt, hogy a 2003-ban született jelentésben arra kívántak rámutatni, hogy az autonómia nem csökkenti a konfliktusokat, de az erőszak mértékét igen. Kiemelte: meg kell érteni, hogy az autonómia egy erős demokrácia része, s a demokráciát és az autonómiát nem lehet elkülöníteni egymástól. „A szabad demokráciában az állampolgárok nem tárgyát, hanem alanyát képezik a demokráciának” – fűzte hozzá. Gross szerint transznacionális módon kell gondolkodni, „európai demokráciát” kell létrehozni, ma ugyanis túlságosan centralizáltak a demokráciák. Hangsúlyozta: az erős demokrácia olyan intézményeket biztosít, ami által az állampolgárok szabadok lehetnek. Ha mindazt nem teszik lehetővé, hogy a közös döntéshozatalban az emberek részt vegyenek, akkor a polgárok attól tarthatnak majd, hogy az adott országot nem lehet egybetartani.

Markku Suksi, a finn Abo Akadémia professzora – hasonlóan Semjén Zsolthoz – úgy fogalmazott: az autonómia a kisebbségi jogok királynője. „Minél kevesebb az állam körül a nacionalizmus, annál nagyobb az autonómia biztosításának lehetősége” – mutatott rá. Mint mondta, a legtöbb államban a nemzeten belüli entitások valamilyen formában megjelennek.