RMDSZ: ne adjanak közigazgatási jogköröket a régióknak

Elmondták, a nyolc fejlesztési régió nem szolgálta a területek kohézióját. Az előadók megannyi statisztika ismertetésével igazolták, hogy a régiófelosztás következtében a szegény régiók még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lettek, és az egyes régiókon belül is jobban leszakadtak a szegény megyék, s nagyobb ütemben fejlődtek a gazdag megyék.

Borbély László rávilágított arra, hogy a régiófelosztás nemcsak az országon belüli különbségeket növelte, de Romániát sem segítette abban, hogy felzárkózzon az Európai Unió többi országához.

Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen régiófelosztás miatt Romániának csak négymillió állampolgára élvezhette az EU-csatlakozás előnyeit, 14 millió tovább szegényedett. Borboly szerint a felzárkóztatás csak akkor lehetséges, ha a szegény a szegénnyel, gazdag a gazdaggal versenyez az EU-s forrásokért.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte, a tervezett régióátalakítás leginkább a Székelyföld számára jelent tétet. Ha a Kovászna és Hargita megyében jelenleg többséget alkotó magyarság egy új közigazgatási egységben kisebbségbe kerül, megannyi, önkormányzatok által fenntartott magyar intézmény léte kerül veszélybe. A polgármester a székelyföldiekkel való szolidaritásra szólította fel a partiumi és a belső-erdélyi önkormányzati tanács tagjait.

A tanácskozáson Kelemen Hunor rámutatott: ha a jelenlegi fejlesztési régiókat alakítanák át közigazgatási régiókká, az csődöt jelentene az ország számára. Az RMDSZ elnöke arra figyelmeztetett, megannyi tévhit határozza meg a régióátszervezés kérdését. Kijelentette: nem igaz, hogy az EU követelné Romániától, hogy közigazgatási jogkörökkel ruházza fel a fejlesztési régiókat. Ezért az RMDSZ-nek az lenne a legjobb, ha átalakítanák a fejlesztési régiókat, de nem adnának azoknak közigazgatási jogköröket. Az új közigazgatási szint ugyanis fölöslegesen növelné a bürokráciát.

Hozzátette, ha mégis közigazgatási régiókat akarnának kialakítani, ezeknél nem lehet mellőzni az etnikai érveket, hiszen nemzetközi szabályok rögzítik, hogy nem szabad a kisebbségi arányok kárára átrajzolni a közigazgatási határokat. Nyomatékosította azonban, hogy a gazdasági, földrajzi, szociális és kulturális érveknek kellene meghatározniuk a közigazgatási átszervezés vitáját.