
Románia kilépett a recesszióból – jelentette be a napokban a Román Országos Statisztikai Intézet (INS), amit arra alapoznak, hogy az elmúlt negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a román bruttó össztermék (GDP). Emellett azonban csökkent az átlagfizetés az elmúlt évben. Hogy is van ez? – tettük fel a kérdést a gazdasági szakértőnek.
2011. május 25., 14:122011. május 25., 14:12
2011. május 25., 15:252011. május 25., 15:25
Ismét tálcán kínálják a hiteleket, ami azt jelenti, kezdünk kifele evickélni a válságból
A román gazdaság két évvel ezelőtt került recesszióba, 2008 utolsó negyedévében és 2009 első három hónapjában is zsugorodott a GDP. A válság által erősen sújtott Romániában az elmúlt két évben megszorító intézkedéseket vezettek be. Tavaly júniusban 25 százalékkal kurtították a közalkalmazottak fizetését, amiből év elejétől egyelőre 15 százalékot kaptak vissza. Az áfát öt százalékponttal, azaz 24 százalékra emelték a korábbi 19 százalékról, a közszférában körülbelül százezer embert bocsátottak el.
Kormányzati PR?
A napokban bejelentették, hogy kilábaltunk a válságból, de nagyjából ugyanakkor közölték, hogy csökkent az átlagfizetés. Maros megyében például március végén a bruttó átlagkereset 1765 lej volt, ez 134 lejjel kisebb mint múlt év márciusában. Szabó Árpád marosvásárhelyi gazdasági szakértő szerint ez sok mindennel magyarázható. „Azok, akik bejelentették, hogy véget ért a recesszió, a 0,6 százalékos GDP növekedésre alapozzák a kijelentést, azt viszont nem tették hozzá, hogy nominális vagy a reál GDP-ről van szó. Nemrég közölték azt is, hogy 8 százalékos az infláció, ami azt jelenti, hogy 3 éve nem volt ilyen erős pénzhígulás. A GDP jelenti az összes terméket és szolgáltatást, amit eladtak, pontosabban annak a pénzbeli árát. Ha az árak felmentek nyolc százalékkal és a GDP 0,6 százalékkal növekedett, akkor még mindig esett az eladott termékek mennyisége” – vélekedik Szabó Árpád, aki szerint a gazdasági növekedés egyfajta kormányzati PR.
Szabó Árpád szerint működik a kormányzati PR
Szerinte a jövő évi választásokhoz is köze van. „A kormánypártok pénzt pumpálnak a gazdaságba, így az embereknek rövid távon kicsit több pénzük lesz, és elmennek vásárolni. A megvásárolt termékeket valaki le kell gyártsa, így új munkahelyek teremtődnek, az embereknek ezentúl nem munkanélküli segélye lesz, hanem fizetése, amiből megint elmennek vásárolni, és kicsit felpörög a gazdaság” – vetíti előre a helyzetet a közgazdász.
Felfele a gazdasági órán
A kormány az idén 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután 2009-ben 7,1 százalékkal, 2010-ben pedig 1,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. A szakértő szerint azonban 3,5–4 százalék gazdasági növekedés mellett nem igazán érzi a hétköznapi ember a fejlődést.
Kicsi a valószínűsége, véli, hogy visszaessen a gazdaság, ugyanis egész Európában és Amerikában is véget ért a válság: anyagilag megerősödtek, szeretnének bekektetni, s előbb-utóbb próbálkoznak majd Kelet-Európában is. „A gazdaság egy óra szerint működik, amely nem 12, hanem nyolc beosztásból áll, és nyolcévenként egy hullám és egy hullámvölgy váltakozik. Mi most az óra alsó részén vagyunk, de már vannak jelei a javulásnak. Mindenütt hallani a bankok olcsó hitelkínálatairól. Ez a gazdasági óra egyik állapotát mutatja. Ha az emberek hitelt vesznek fel, több pénzük lesz, s akkor fél éven belül az ingatlanpiac árai is felfelé mozognak majd. 3-4 éven belül aztán pedig olyan embereknek is adnak majd hitelt, akik ezt nem tudják visszafizetni, s ismét a visszaesés kezdődhet” – vélekedik a szakember.
Maros megyében mégsem keresnek rosszul?
Noha csökkentek a bérek, Maros megye nem tartozik azokhoz, ahol országos szinten a legkisebbek a fizetések. Míg nálunk átlagban 1765 lejt keresnek, az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint március végén Hargita megyében csak 977 lej, Călăraşi megyében 985 lej, Vaslui megyében pedig 999 lej volt az átlagbér.
Még érvényes volt szerda délután a hulladékgazdálkodási vállalat és a marosvásárhelyi városháza közötti szerződés – áll a polgármesteri hivatal tájékoztatásában, hozzátéve, az Országos Közbeszerzési Jogorvoslati Tanácstól nem kaptak más értesítést.
Akár évi tízezer lejt is fizethetnek a jövőben azok a tehergépkocsi-tulajdonosok, akik Nyárádszereda utcáin kívánnak közlekedni. A városháza ugyanis úthasználati díjat vezetett be a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművek számára.
Visszatért dolgozni háromszáz alkalmazott a marosvásárhelyi vegyipari kombinátba hétfőtől, míg hatszázan továbbra is a július végéig meghosszabbított felmondási idejüket töltik. A visszahívott dolgozók a termelés újraindítását készítik elő.
Négy helyszín, két színpad és kétmillió lej – ezek a legfontosabb tudnivalók az idei, június 25. és 28. közötti, immár 29. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi városnapoktól. Íme néhány fellépő: Follow the Flow, Șuie Paparude, Blahalouisiana, Voltaj.
Beindítaná a Maros HÉV Egyesület a Szászrégen–Marosvásárhely–Marosludas közötti helyi érdekeltségű vonatot, de ehhez az érintett önkormányzatok anyagi hozzájárulására is szükség van. A napokban több településen is szavaznak majd a kérdésben.
Módosította a kulturális események támogatási szabályzatát Marosvásárhely képviselő-testülete, így a nagy fesztiválokat ezentúl nem partneri szerződéssel, hanem pályázati úton támogathatják a költségvetésből. A megyei tanácsnál még keresik a megoldást.
Egy állattartó gazdaság közelében találtak rá egy 57 éves, Etédről származó férfi holttestére vasárnap este Maros megyében.
Népszavazással váltották le a Maros megyei Mezőszengyel polgármesterét: a vasárnapi referendumon 594-en támogatták Vasile Grec menesztését, 544-en ellene szavaztak. A községet az új választásokig ideiglenesen az alpolgármester vezeti.
A legtöbb közúti baleset vasárnap történik, a kritikus időszak pedig 13 óra és 17 óra közé esik – hívja fel a figyelmet a rendőrség. Vasárnap a Maros megyei közlekedési rendőrök közúti ellenőrzést és balesetmegelőzési tevékenységet tartanak.
A szecesszió világnapját Marosvásárhelyen is megünnepelték, hiszen itt található Kelet-Európa egyik szecessziós csúcsteljesítménye, a Kultúrpalota. Itt mesélt szombat este Megyesi Balázs műtárgyszakértő a 20. század eleji polgár mindennapjairól.
szóljon hozzá!