Románia kilépett a recesszióból – jelentette be a napokban a Román Országos Statisztikai Intézet (INS), amit arra alapoznak, hogy az elmúlt negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a román bruttó össztermék (GDP). Emellett azonban csökkent az átlagfizetés az elmúlt évben. Hogy is van ez? – tettük fel a kérdést a gazdasági szakértőnek.
2011. május 25., 14:122011. május 25., 14:12
2011. május 25., 15:252011. május 25., 15:25
Ismét tálcán kínálják a hiteleket, ami azt jelenti, kezdünk kifele evickélni a válságból
A román gazdaság két évvel ezelőtt került recesszióba, 2008 utolsó negyedévében és 2009 első három hónapjában is zsugorodott a GDP. A válság által erősen sújtott Romániában az elmúlt két évben megszorító intézkedéseket vezettek be. Tavaly júniusban 25 százalékkal kurtították a közalkalmazottak fizetését, amiből év elejétől egyelőre 15 százalékot kaptak vissza. Az áfát öt százalékponttal, azaz 24 százalékra emelték a korábbi 19 százalékról, a közszférában körülbelül százezer embert bocsátottak el.
Kormányzati PR?
A napokban bejelentették, hogy kilábaltunk a válságból, de nagyjából ugyanakkor közölték, hogy csökkent az átlagfizetés. Maros megyében például március végén a bruttó átlagkereset 1765 lej volt, ez 134 lejjel kisebb mint múlt év márciusában. Szabó Árpád marosvásárhelyi gazdasági szakértő szerint ez sok mindennel magyarázható. „Azok, akik bejelentették, hogy véget ért a recesszió, a 0,6 százalékos GDP növekedésre alapozzák a kijelentést, azt viszont nem tették hozzá, hogy nominális vagy a reál GDP-ről van szó. Nemrég közölték azt is, hogy 8 százalékos az infláció, ami azt jelenti, hogy 3 éve nem volt ilyen erős pénzhígulás. A GDP jelenti az összes terméket és szolgáltatást, amit eladtak, pontosabban annak a pénzbeli árát. Ha az árak felmentek nyolc százalékkal és a GDP 0,6 százalékkal növekedett, akkor még mindig esett az eladott termékek mennyisége” – vélekedik Szabó Árpád, aki szerint a gazdasági növekedés egyfajta kormányzati PR.
Szabó Árpád szerint működik a kormányzati PR
Szerinte a jövő évi választásokhoz is köze van. „A kormánypártok pénzt pumpálnak a gazdaságba, így az embereknek rövid távon kicsit több pénzük lesz, és elmennek vásárolni. A megvásárolt termékeket valaki le kell gyártsa, így új munkahelyek teremtődnek, az embereknek ezentúl nem munkanélküli segélye lesz, hanem fizetése, amiből megint elmennek vásárolni, és kicsit felpörög a gazdaság” – vetíti előre a helyzetet a közgazdász.
Felfele a gazdasági órán
A kormány az idén 1,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután 2009-ben 7,1 százalékkal, 2010-ben pedig 1,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. A szakértő szerint azonban 3,5–4 százalék gazdasági növekedés mellett nem igazán érzi a hétköznapi ember a fejlődést.
Kicsi a valószínűsége, véli, hogy visszaessen a gazdaság, ugyanis egész Európában és Amerikában is véget ért a válság: anyagilag megerősödtek, szeretnének bekektetni, s előbb-utóbb próbálkoznak majd Kelet-Európában is. „A gazdaság egy óra szerint működik, amely nem 12, hanem nyolc beosztásból áll, és nyolcévenként egy hullám és egy hullámvölgy váltakozik. Mi most az óra alsó részén vagyunk, de már vannak jelei a javulásnak. Mindenütt hallani a bankok olcsó hitelkínálatairól. Ez a gazdasági óra egyik állapotát mutatja. Ha az emberek hitelt vesznek fel, több pénzük lesz, s akkor fél éven belül az ingatlanpiac árai is felfelé mozognak majd. 3-4 éven belül aztán pedig olyan embereknek is adnak majd hitelt, akik ezt nem tudják visszafizetni, s ismét a visszaesés kezdődhet” – vélekedik a szakember.
Maros megyében mégsem keresnek rosszul?
Noha csökkentek a bérek, Maros megye nem tartozik azokhoz, ahol országos szinten a legkisebbek a fizetések. Míg nálunk átlagban 1765 lejt keresnek, az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint március végén Hargita megyében csak 977 lej, Călăraşi megyében 985 lej, Vaslui megyében pedig 999 lej volt az átlagbér.
Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.
Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.
Háromszáz munkással dolgozik a kiválasztott török cég a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópálya-szakasz megépítésén – tudta meg a Moldva autópályát akar elnevezésű civil szervezet, amelynek önkéntesei a terepen tájékozódtak a munkálatokról.
szóljon hozzá!