Összefogással lehetnek eredményesek az autonómiatörekvések

Alapvető feltételnek nevezte kedden Csóti György fideszes országgyűlési képviselő, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket. „Egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt, minden magyar felelős minden magyarért” – jelentette ki a politikus az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának budapesti ülésén. Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, fontos, hogy a külhoni magyar közösségek ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. „Csináljuk tovább, Magyarországon és a környező országokban egyaránt” – szólított fel a kereszténydemokrata politikus. A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. A politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. „Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között” – jegyezte meg az MPP elnöke.

Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.