Összefogással a módosító javaslat ellen

Fotó: Kristó Róbert

Korodi Attila parlamenti képviselő szerint nagy hiba volt, hogy hallgatólagosan átment a képviselőházon a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatását módosító törvényjavaslat. Széleskörű összefogással meg lehet akadályozni, hogy a tervezetet a szenátus elfogadja – véli a politikus.

Létai Tibor

2011. május 24., 12:152011. május 24., 12:15

2011. május 31., 17:262011. május 31., 17:26

Korodi Attila parlamenti képviselő kedden a román parlamentben elhangzott politikai nyilatkozatában kifejtette: minden kollégája tudatában van annak, mekkora hiba volt, hogy hallgatólagosan átment a képviselőházon az a módosító javaslat, amelynek értelmében az új tanügyi törvényből máris kivennék azt, hogy a kisebbségek az anyanyelvükön tanulhassák a földrajzot és a történelmet. Elmondta, úgy véli, ha létrejön egy széleskörű összefogás, meg lehet akadályozni, hogy a módosító javaslat átmenjen a szenátuson is.

Korodi felhívta a figyelmet egy korábbi beszédére, amelyben az 1918-ban Gyulafehérváron elfogadott kiáltványról szólt, illetve arról, mennyire erős volt a közösség, amely elfogadta azt, és mennyire tisztelte az itt élő kisebbségeket. Hangsúlyozta: az a közösség önmagában volt erős, tudatában volt annak, mennyire értékes a saját kultúrája és hagyományai, és nem volt szüksége arra, hogy egy képzelt ellenséghez mérve definiálja önmagát.

A politikus kitért továbbá arra, hogy év elején a tanügyi törvény elfogadásával a román nép bebizonyította, képes igazi európai törvényeket elfogadni, tisztelni, megbecsülni és előnyként elkönyvelni a másságot, a sokszínűséget. Feltette a kérdést, milyen képet kap az a diák az ország vezetéséről; aki már igenis megérti: pár hónapja lehetőséget kapott arra, hogy anyanyelvén tanulhassa a földrajzot és a történelmet, majd nagyon gyorsan el is vették tőle ezt a lehetőséget.

„Az ország vezetői milyen üzenetet akarnak közvetíteni a diákoknak és a szülőknek? Azt, hogy egy erős közösség, egy öntudatos ország vagyunk, tudva, hogy a sokféleség erőssé tesz, vagy azt, hogy egy erőtlen ország, közösség vagyunk, akik félnek mindentől, ami új, ami más?” – tette fel a kérdést Korodi Attila.