Orbán Viktor: újra naggyá akarjuk tenni Európát

A támadás a magyarok számára is elfogadhatatlan – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest – ahol Európa legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa egymástól „kőhajításnyira van” – a különböző kultúrák, kelet és nyugat, észak és dél találkozóhelye, és ettől olyan „különlegesen toleráns”.

– fogalmazott.

Az EU-csúccsal kapcsolatban elöljáróban leszögezte:

Ugyanakkor hangsúlyozta: a bizottság elnöke most vendég volt Budapesten, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, ezért nem volt semmilyen éles vita, sőt semmilyen vita sem volt közöttük a tanácsülésen.

– jegyezte meg.

– közölte.

Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken.

– tette hozzá.

Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is meg fognak fogalmazni a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy

– mondta.

A tőkepiaci uniót is teljes egészében megvalósítják – közölte.

Szólt arról is, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig „genetikailag” nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák.

Elmondta, hogy a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében tesznek majd lépéseket – jelezte.

Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy

A magyar miniszterelnök közölte, arról is megállapodtak, minden új jogalkotási javaslathoz készíteni kell egy értékelést, egy úgynevezett versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról látni lehessen, milyen hatása van a versenyképességre.

Elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke és a tanács tagjai is egyetértettek azzal, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fognak térni a versenyképesség kérdésére.

Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván: „senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”.

– összegzett.

Jelezte: egyszerre fogják csökkenteni a bürokráciát, a jelentéstételi kötelezettségeket, és ezt egy közös javaslatban terjesztik majd a parlament, illetve a tanács elé.

Arról, hogyan tárgyalnak majd az új amerikai elnökkel a kereskedelemről, kifejtette:

Az egyik ilyen területként jelölte meg a cseppfolyósított földgáz vásárlását, hangsúlyozva, hogy az Oroszországtól még mindig elég sokat vásárolnak, ezt érdemes lenne ezt amerikaival kiváltani. Ez segíthetne csökkenteni az energiaárakat – mutatott rá Ursula von der Leyen, hozzátéve: erről érdemes lenne egyeztetést kezdeményezni, ahogy a kereskedelmi mérlegről is.

– jegyezte meg.

Ugyanez vonatkozik a pénzügyi piacokra – folytatta –, aláhúzva: ez szintén eszköz arra, hogy az európai innováció felé irányítsák a beruházásokat. Kiemelte, hogy fel kell szabadítani a kapacitásokat a gazdasági fejlődés érdekében és utalt arra:

Charles Michel a versenyképességgel kapcsolatban jelezte: be kell látni, hogy sürgős a helyzet. A tervezett új pénzügyi eszközök létrehozására vonatkozó kérdésre leszögezte: nem szabad megfeledkezni a szolidaritásról. Szavai szerint

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: egyértelmű, hogy több magánbefektetésre és több állami befektetésre van szükség. Először a prioritásokat kell meghatározni – mondta. Szavai szerint két megoldás van arra, hogy európai szinten finanszírozzanak valamit: új saját forrásokkal, vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel. Mindkettőhöz tőkeemelés kell – mutatott rá.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a Lisszabonban kitűzött célok ma már nem reálisak, azóta nagy változások történtek. A kitűzött célok elérését vezetési kérdésnek nevezte, mondván,

– közölte.

A jövőbeni amerikai kapcsolatokat illetően a magyar kormányfő azt mondta: kemény tárgyalásokra számít. Szerinte Donald Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan kellene alakulnia a kereskedelemnek, „nyilván amerikai érdekek mentén”.

– jelentette ki.

A kormányfő további kérdésre úgy válaszolt: a magyar elnökségből van még két hónap, a mostani találkozó pedig „jó kis összejövetel volt, szép eredményekkel” és van még néhány meglepetés a tarsolyában.

Ursula von der Leyen Ukrajna pénzügyi támogatásáról kifejtette:

Kijelentette: Oroszország nem csak Európára, hanem az egész világ biztonságára jelent veszélyt. Oroszország egyre inkább igazodik Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt „táplálja, tüzeli ezt a háborút” – magyarázta, megjegyezve:

Charles Michel ehhez hozzáfűzte: az igazságos béke érdekében kell lépni, de „Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról”. Úgy vélte,

– szögezte le, majd felidézte, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak, több százezer menekültet fogadott be, a katonai konfliktusba ugyanakkor nem hajlandó bevonódni.

Hangsúlyozta: ha valaki a többiektől eltérő véleményen van valamiről, „az nem elszigetelődés, az még csak vita”. A demokrácia is így született – mondta, majd kijelentette: „az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, az nekem a DNS-em része”. Hozzátette:

„Egyedül voltunk, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának” – hangsúlyozta.

A háborúval kapcsolatos további kérdésre a magyar kormányfő közölte: Ukrajna szuverén ország, az ukránoknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e a harcot.

– mondta. Felidézte azt is, hogy kijevi és moszkvai látogatása során világossá vált számára, hogy

A magyar kormányfő rámutatott: igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy előbb-utóbb tűzszünetet kössenek a harcoló felek.