Növekedés, agrárpolitika és keleti partnerség

Lengyelország a válságból kilábalás, a bankok megvédelmezése és az újabb pénzügyi összeomlás elkerülése helyett már a növekedésre helyezi a hangsúlyt. A lengyel elnökség miniszterek tanácsa által elfogadott programja szerint ezt az egységes piac erősítésével és kiteljesítésével kívánják megvalósítani. Ezenkívül az EU 2014-től 2020-ig szóló következő hétéves költségvetését tekintik a legfontosabb eszköznek, egyfajta befektetési eszköznek, ami hozzásegíti az Uniót az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez – írja az EurActiv.hu

Lengyelország számára ez azt jelentené, hogy az uniós támogatásokat elsősorban a szegényebb régiók számára tartanák fent, a gazdáknak pedig biztosítanának elegendő mennyiségű pénzt ahhoz, hogy modernizálni tudják gazdaságaikat. A mezőgazdaság kiemelt szerepet játszik a lengyel elnökségi programban, a prioritások között említik ugyanis a közös agrárpolitika reformját is, ezzel is növelve Európa versenyképességét.

A belső piac ösztönzését szolgálná az elektronikus szolgáltatások támogatása például azáltal, hogy elhárítják a határokon átnyúló on-line tranzakciók elől az akadályokat. A lengyel elnökség a kis- és középvállalkozások helyzetén is könnyítene azzal, hogy megkönnyíti hozzáférésüket a tőkepiachoz és a magas kockázati alapokhoz, hogy több lehetőségük legyen anyagi forrásokhoz hozzájutni.

Lengyelország ugyanígy elköteleződött az európai szabadalom terve mellett is, mert az szerinte olcsóbb és könnyebben elérhető lesz a vállalkozások számára. Az egységes piac általános reformjához kapcsolódva Lengyelország egy speciális rendezvényt is szervezni fog, ez lesz a SIMFO, vagyis az Egységes Piaci Fórum (Single Market Forum).

A „biztonságos Európa” szlogenje alatt Lengyelország többféle témakört is ért: idetartozik a makrogazdasági biztonság növelése és a gazdasági kormányzás erősítése, az energiapolitika biztonsága, a közös agrárpolitika reformja és az európai alapok ez irányú hatékonyabb felhasználása, valamint a külső határok védelme. Lengyelország ezzel kapcsolatban azt is tervezi, hogy erősíti az EU katonai és polgári szolgálatait, valamint lépéseket tesz a NATO és az EU közvetlen kapcsolatainak rendezésére.

A lengyel elnökség programjának harmadik pontja, amely Európa nyitottságára vonatkozik, elsősorban az unió külkapcsolatait érinti: Lengyelország célként fogalmazta meg az Európai Unió további bővítését, a déli szomszédokkal, elsősorban az észak-afrikai államokkal kapcsolatban pedig a lengyel elnökség a demokratikus átmenetek segítését hangsúlyozza, az alapjogok védelmét, a gazdasági növekedés elősegítését, a kereskedelmi kapcsolatok gyarapítását, illetve az emberek szabadabb mozgásának lehetővé tételét.

A magyar elnökség idejére tervezett, sőt, egyik prioritásként is megfogalmazott, de végül hivatalos tájékoztatás szerint a szervezés nehézségei miatt a lengyel elnökség idejére, szeptemberre eltolt keleti partnerségi csúcstalálkozó, sőt, maga a keleti partnerség is a lengyel elnökség egyik legfontosabb külpolitikai céljaként fogtalmazódik meg. A program szerint Lengyelország uniós elnöksége alatt szeretné lezárni a szabadkereskedelmi zónák kialakításáról szóló tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, valamint ösztönözni szeretnék Fehéroroszországot, hogy erősítse kapcsolatait a Nyugattal és az unióval. Lengyelország soros elnöksége alatt szeretné az EU-Oroszország modernizációs partnerség szerződésének megújítását is.

Szintén a magyar elnökségről marad Lengyelországra a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása is, de a soros elnökség alatt a lengyelek Törökország, Izland és a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz közeledését is támogatni fogják.