Nőtt az átlagfizetés

Huszonnyolc lejjel, 1,5 százalékkal emelkedett áprilisban márciushoz képest a havi nettó átlagbér, amely 1857 lej volt, míg a bruttó érték elérte a 2564 lejt – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kőrössy Andrea

2015. június 09., 17:172015. június 09., 17:17

A legnagyobb fizetéseket, átlagosan nettó 5031 lejt a kőolaj- és földgázkitermelő szektorban jegyezték, míg a legkevesebbet, havonta alig 1014 lejt továbbra is a vendéglátó-ipari ágazatban – szállodákban és vendéglőkben – dolgozók keresik.

Mint kiderült, a legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal a banki szektorban nőttek a bérek, az energetikai iparban 10–14 százalékos, míg a biztosítási piacon 8–9 százalékos volt az emelkedés. Ezzel szemben a dohánygyártó ágazatban 29,7 százalékkal csökkent az átlagbér áprilisban, míg a televíziós csatornáknál és mozikban dolgozók 8 százalékkal kerestek kevesebbet. Enyhén, 0,6 százalékkal nőtt a közalkalmazottak fizetése.

A hivatal arról is beszámolt, hogy 2014-ben a háztartások átlagos havi jövedelme 2500 lej volt, míg a kiadások elérték a 2269 lejt, ennek legnagyobb részét élelmiszerre, lakásfenntartásra és közműszámlákra költötték.

Egy háztartás átlagosan 2104 lejes pénzbeli bevétellel számolt (személyenként 789 lej), míg a más jellegű javak értéke havonta 396 lej volt (személyenként 148 lej). A városban élő családok jövedelme 30 százalékkal haladta meg a vidéken élők bevételét, egy másik különbség pedig, hogy előbbiek esetében a jövedelem legnagyobb részét a fizetés, míg utóbbiak számára a mezőgazdasági termelés jelentette.

A statisztika szerint tavaly a háztartások jövedelmük 90,7 százalékát költötték el havonta, ez személyenként 850 lejt jelent. A fogyasztási cikkekre költött összeg 21,2 százalékából a családok víz-, villany-, gáz- és fűtésszámlát fizettek, üzemanyagot és bútort vásároltak, illetve elvégezték a házban szükséges javítási munkálatokat. Ezzel szemben szabadidős tevékenységre a fogyasztási költségek alig 1,4 százalékát fordították, beruházásokra 0,6, míg oktatásra mindössze 0,5 százalékot költöttek.

A beszámoló szerint a városokban havonta 444,5 lejjel többet költenek fogyasztási cikkekre, mint vidéken, ehhez képest az élelmiszerre fordított összeg alig 24,2 lejjel magasabb, eszerint tehát a közműszámlák terén figyelhető meg jelentős eltérés.