
Nem tud minden érintettet megmozgatni egy általános sztrájk Romániában, legalább is ezt állapítják meg a Realitatea által megkérdezett társadalomtudósok. Igazolják őket az adatok, hisz a tervezett egymillió tiltakozó helyett körülbelül négyszázezren mozdultak meg, hogy a kormány által tervezett megszorító intézkedés életbeléptetése ellen küzdjenek.
2010. június 01., 14:432010. június 01., 14:43
\"Nincsen megfelelő tiltakozási kultúránk. Nem vagyunk eléggé szolidárisak egy sztrájk kitörése esetén, nem tudjuk, hogy miként lépjünk fel a sztrájktörők ellen\" – jelentette ki Alfred Bulai szociológus. Megállapította, hogy még a kilencvenes évek elején az erőszakos tiltakozásokat részesítették előnyben, akkor mindenki megmozdult, hiszen nem volt még ennyire rétegzett a társadalom, és nem volt akkora különbség a szegények és gazdagok között mint manapság. Szerinte azonban ahogyan a megszorító intézkedések életbe lépnek, többen is megmozdulhatnak.
Testileg lelkileg túl fáradtak vagyunk, hogy egy utcai megmozduláson részt vegyünk – tette hozzá Mirel Bănică szociológus. Hiába ismerjük a nyugati tiltakozási formákat nálunk ezek ritkán működnek sikeresen. Egy elv mentén nem lehet mindenkit megmozgatni, mivel nem rendelkezünk például a Franciaországban létező, „örökös állam ellenes beállítottsággal”.
Különben Románia nem egyedi eset, hanem a posztkommunista államok nagy része hasonló gondokkal küszködik. Ezt már a Corso hetilapnak fejtette ki a Budapesti Közép-Európai Egyetem tanára, Jakob Rigi. A társadalmi erők nem eléggé letisztultak, szét vannak zilálva és morálisan sincsenek letisztult általánosan elfogadott csatornák. A sztálini rendszerek tönkretették a civil mozgalmakat, megszüntettek mindenféle szervezkedési formát, és ez a megfélemlítés, üldöztetés mai napig érezteti hatását – emeli ki az antropológus.
A dió- és a gesztenyefa védettnek számít, csak különleges engedéllyel lehet kivágni köz- és magánterületről. A fenyőfának elvileg nincs mit keresnie a városban, mégis mindenhonnan visszaköszön – a városi kertészetnél mindennapi vesződéseikről meséltek.
A Halottak napján Sepsiszentgyörgy főterén történt kutyatámadásokról írt cikkünk után az Urban Locato cég nagyon sok támadást kapott az interneten. Úgy vélik, hogy méltánytalan amivel őket vádolják.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének, George Simionnak nem lesz kihívója a párt november 30-i tisztújító kongresszusán.
Egy romániai munkás a romok alá került, egy másik pedig könnyebben megsérült hétfőn, amikor részben összeomlott a római Forum Romanum mellett álló, 13. században épült Torre dei Conti középkori torony – számolt be a külügyminisztérium.
Nem emelnek vádat a Tik-Tokon a romániai magyarokat alpári hangnemben gyalázó, Budapestre kergetni kívánó férfi ellen. Nicolae Vădineanu ugyanis a Tulcea megyei ügyészség szerint sem követett el bűncselekményt.
Közel 30 ezer lejre bírságoltak hétfőn a közutakat ellenőrző rendőrök, ugyanakkor több mint 6000 lejre szabtak ki büntetést az állatok védelmére szakosodott kollégáik – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Az első év a rendrakásról és az új alapok megteremtéséről szólt – 2024 október végén vette át második mandátumát Nagy Zoltán. Évértékelő sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklós polgármestere.
Meleggel indult a hét Erdélyben, de nem tart sokáig a kellemes idő: kedden markáns lehűlés érkezik, a nappali csúcsok 12 fok körül alakulnak. A hét második felében pedig már fagyos hajnalokra és elszórtan csapadékra is számítani lehet.
Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival – állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke hétfőn közölte, hogy expártelnökként Victor Ponta is részt fog venni a PSD-kongresszuson.