Minimálbér-emelés: nagy ugrás vagy nagy lufi?

A minimálbér emelése várhatóan mindenkinek fizetésemelést hoz, mert a cégvezetők kénytelenek lesznek alávetni magukat a jogszabálynak. Az intézkedés azonban jelentős feszültségek kockázatát hordozhatja, ha egy cégben minimálbéren foglalkoztatott személy fizetése eléri egy magasabb pozícióban lévő alkalmazott bérét. A béremelkedés – ami nettó 777 lejt jelent zsebbe – másik „árnyoldala” az a pluszköltség, amit az alkalmazóknak kell letenniük az állam „asztalára”: a jelenlegi 75 lejes béremeléssel és a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt havi 93 lejjel kell többet kifizetniük valamennyi alkalmazottjuk után.

Emelés ide vagy oda, a hazai minimálbér még így jelentősen lemaradásban van a 2415 lejes bruttó átlagbértől. A helyzet korrigálására ugyan létezik egy szociáldemokrata ígéret, Rovana Plumb, munkaügyi miniszter egyik nyilatkozata szerint 2016 januárjától 1200 lejre nő a minimálbér, ahhoz azonban januárban még mindig a PSD-nek kellene kormányon lennie.

Az Eurostat adatai szerint 2015 januárjában az uniós tagállamok által alkalmazott havi minimálbérek összege 184 eurótól 1923 euróig terjedt. 2015. januárban a 28 uniós tagállamból 22-ben alkalmazták a nemzeti minimálbért – kivétel Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország. A 2015. január elsejei állapot szerint a havi minimálbérek igen széles skálán mozogtak a bulgáriai 184 eurótól a luxemburgi 1923 euróig. Több uniós tagjelölt ország – Albánia, Montenegró, Macedónia, Szerbia és Törökország – szintén alkalmazott minimálbért.

Megjegyzendő, hogy az euróövezeten kívüli, minimálbért alkalmazó tagállamok (Bulgária, a Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és az Egyesült Királyság), valamint Albánia, Macedónia, Szerbia és Törökország esetében a minimálbérek euróban kifejezett értékét és besorolását a devizaárfolyamok is befolyásolják.

A teljes írás az Erdélyi Napló július 30-án megjelenő 30. lapszámában olvasható.