Megvan az új magyar alkotmánytervezet

A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne, majd a preambulummal folytatódna, amelynek első bekezdése a következőképp hangzik: „Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit”.

A tervezetben az is olvasható: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát. Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjad ki”.

Az anyaország neve Magyarország

Hazánk neve Magyarország – ezzel kezdődik az alkotmánytervezet Alapvetések című fejezete. Ez a többi között rendelkezik arról, hogy Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A fejezet rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép – írja az MTI.

A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.

A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A Szabadság és felelősség címet viselő fejezet többek között tiltaná a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”. A szövegben a kormánypártok rögzítenék, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. A tervezet kitér arra is, hogy Magyarország „az időskori megélhetés biztonságát a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő”.

Újdonság házasság intézményében és az igazságszolgáltatásban

A tervezet kimondja: „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást.

Az igazságszolgáltatást érintően több újdonság szerepel a Fidesz–KDNP szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetében: Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB) neve, elnökét nem hat, hanem kilenc évre választanák. Változás, hogy az Országgyűlés is kérhetne előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab).

A tervezett szöveg úgy szól: „az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak”. Ha a Ház így dönt, a parlament elnöke csak akkor írhatja alá a törvényt, és küldheti meg az államfőnek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmányellenességet. Az új alkotmány is tartalmazná azt a passzust, amelyet a jelenleg hatályos alaptörvénybe még tavaly ősszel a fideszes Lázár János kezdeményezésére foglaltak bele: ennek alapján költségvetési kérdésekről, adókról, illetékekről, járulékokról szóló törvényeket csak akkor semmisíthet meg az Ab, ha azok alapjogokba ütköznek.

Felsorolnák az igennel szavazók nevét

Nem tartalmazza a választójog részletes szabályait, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget ad a tervezet.

Az alaptörvény végén felsorolnák az igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül. A nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: „Mi, a 2010. április 25-án megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg”.

A tervezet szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhatna el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését; ettől csak különleges jogrend idején, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése, az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetne eltérni. A javaslat közpénzügyi fejezete - amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs - kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát.

Az Országgyűlés április 18-án dönthet az új alkotmányról, Schmitt Pál pedig április 25-én írhatja alá.