Még 42 millió euróra van szükség, hogy az első járatok felszállhassanak a vidombáki repülőtérről

A napokban George Scripcaru, Brassó polgármestere úgy nyilatkozott, a légi kikötő azért nem épült eddig meg, mert a brassói elöljárók nem tudtak megegyezni, hogy közösen képviseljék az érdekeiket Bukarestben.

– sorolta a teendőket a brassói elöljáró.

A helyi román nyelvű sajtó szerint Scripcaru úgy fogalmazott, Brassó élen jár Erdélyben a termelés tekintetében, ám a bérek szempontjából elmarad Kolozsvár vagy Szeben mögött, ami az infrastruktúra hiányával magyarázható.

– szögezte le a brassói városvezető.

A megyei tanács eladósodottsága a felső határt súrolja, 20,97 százalékos, de a város további hiteleket tud felvenni, hiszen mindössze 3 százalékos az eladósodottsága. Ezért jönne kapóra, ha csatlakozni tudna a beruházáshoz.

A repülőtérre eddig mintegy 25 millió eurót költött a megyei önkormányzat, Vidombák városa 9 millió lejt fektetett be, ám

Sepsiszentgyörgy önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa tavaly szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3–3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányzatok azonban csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.

Mint ismeretes, a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya.

A tervek szerint a brassói a bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőtere lenne, az utasforgalmat és a teherszállítást egyaránt bonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, óránként 400, míg évente 2 millió utas fordulna ott meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.