Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:02

Az Újpest sem tudott megálljt parancsolni a Brassói Coronának

21:02

Megfojtja a településeket a megnövekedett forgalom, ezen már csak egy terelőút megépítése segítene

20:52

Új átverés terjed: pornóoldalakon bukkannak fel hamis rendőrségi bírságok

20:01

Új útvonalakkal indul újra a Lábbusz Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt tönkrement családért fognak össze

Meghalt egy kiskorú, miután egy kvad lesodródott az útról Gyergyóalfaluban

Mentőhelikoptert hívtak a tragikus balesethez Vaslábra

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Fényes nappal a rendőrség udvaráról lopta el a rendőrautót, majd egy másik megyébe, hazáig hajtott vele

Négy atombiztos bunker is helyett kapott a világ legnagyobb ortodox templomának alagsorában

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Svájci alapokra pályázik Csíkszereda a mélyszegénység felszámolására

Folyamatosan kúsznak fel az üzemanyagárak, jövő év elején már átléphetjük a 8 lejes lélektani határt

Egyszerűbb lesz ezentúl a szabálysértési bírságok befizetése

Még 42 millió euróra van szükség, hogy az első járatok felszállhassanak a vidombáki repülőtérről

A Brassó megyei közgyűlés és a Cenk alatti város önkormányzatának jogászai keresik a megoldást, hogy a Brassó–Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megépítésébe beszállhasson a megyeszékhely, sőt Sepsiszentgyörgy önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa is.

Bíró Blanka

2017. május 08., 18:142017. május 08., 18:14

Barabás László, Brassó alpolgármestere hétfőn a Krónika napilap megkeresésére elmondta, mivel a légkikötő területe a megyei önkormányzat tulajdonában van, ezen a város nem eszközölhet beruházásokat, ezért keresik a törvényes megoldást, hogy mégis Brassó lehessen a projekt többségi részvényese.

A városháza ígértei szerint ugyanis ez lendületet adhatnak az anyagiak hiányában leállított beruházásnak.

A napokban George Scripcaru, Brassó polgármestere úgy nyilatkozott, a légi kikötő azért nem épült eddig meg, mert a brassói elöljárók nem tudtak megegyezni, hogy közösen képviseljék az érdekeiket Bukarestben.

A városi tanács ülésén javasolni fogom, hogy az önkormányzat lépjen be a projektbe, és 51 százalékos többségi részesedéssel vállalja át a költségeket. Meg kell építeni a bekötő utakat, a terminálokat és az irányító tornyot. Transzformátor ház létesítéséről egyeztetünk a villanyvállalattal, és a csatornázást is meg kell oldani

– sorolta a teendőket a brassói elöljáró.

A helyi román nyelvű sajtó szerint Scripcaru úgy fogalmazott, Brassó élen jár Erdélyben a termelés tekintetében, ám a bérek szempontjából elmarad Kolozsvár vagy Szeben mögött, ami az infrastruktúra hiányával magyarázható.

A repülőtér nélkül Brassó nem tud továbbfejlődni

– szögezte le a brassói városvezető.

A megyei tanács eladósodottsága a felső határt súrolja, 20,97 százalékos, de a város további hiteleket tud felvenni, hiszen mindössze 3 százalékos az eladósodottsága. Ezért jönne kapóra, ha csatlakozni tudna a beruházáshoz.

A repülőtérre eddig mintegy 25 millió eurót költött a megyei önkormányzat, Vidombák városa 9 millió lejt fektetett be, ám

a becslések szerint még legalább 42 millió euróra van szükség, hogy az első járatok felszállhassanak.

Sepsiszentgyörgy önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa tavaly szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3–3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányzatok azonban csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.

Mint ismeretes, a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya.

A tervek szerint a brassói a bukaresti Otopeni után az ország második legnagyobb repülőtere lenne, az utasforgalmat és a teherszállítást egyaránt bonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, óránként 400, míg évente 2 millió utas fordulna ott meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.