Magyar unió az Európai Unióban

Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon – egyelőre nem hivatalos formában – „védhatalmi státust” a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.

A Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek számottevő szervezeteiből álló fórum tagjai zárónyilatkozatukban egyhangúlag megállapították, hogy megmaradásuk és fejlődésük egyedüli garanciája a területi, perszonális és sajátos jogállású autonómia formák biztosítása. Ennek érdekében minden törvényes eszközt felhasználnak, szögezték le az elszakított nemzetrészek képviselői, hogy a magyarság e jogos igényének érvényt szerezzenek, hozzátéve: „a magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen”. Az elfogadott dokumentumok egyikében felhívják a figyelmet, hogy a népek önrendelkezési joga Európa javát szolgálja.

„Meggyőződésünk, hogy a népek önrendelkezési joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. Az önrendelkezéssel felelősen élni az Unió területén azt jelenti, hogy a közös értékek és érdekek mentén kell keresni – a politikai realitásokra építhető és kivitelezhető – megoldást nemzeteink és nemzeti közösségeink számára. Pozitív európai példák egész sora bizonyítja, hogy a nemzeti közösségek autonómiája nemcsak az egyes számbeli kisebbségek, hanem a többségi nemzetek érdeke is, hiszen egy prosperáló régió az adott ország egészének, valamint Európának is javát szolgálja.

Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések révén Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró, őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, az országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi – kulturális, sajátos jogállású települési és területi – autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly stabilitási kockázatot jelenthet egész kontinensünk számára.

Európa egyesülése és fejlődése igazából csak egy nyugodt, konfliktusmentes politikai környezetben valósulhat meg és teljesedhet ki. Minden ezzel ellentétes erő viszont Európa jövőbeni megújulását gátolja és akadályozza.”