Magyar nemzeti örökség címet alapítanak

Tőkés László, Tamás Judit és Németh Zsolt

„Tíz esztendeje, 2001. június 19-én fogadta el az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló és az úgynevezett státustörvényt. Nem véletlen, hogy egyszerre fogadták el ezt a két jogszabályt, s azt szimbolizálja ez a tény is, hogy a kulturális örökségvédelem a nemzetpolitika egyik eszköze” – mondta a két törvény tízéves jubileuma alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, amikor két vendégét, Tőkés László európai parlamenti alelnököt és Németh Zsoltot, a Külügyminisztérium államtitkárát köszöntötte hivatala budavári székházában.

A kettős évforduló kapcsán Tőkés László megjegyezte, tudnivaló, hogy kétféle magyar politikai filozófia létezik: az egyik országban gondolkodik, a másik pedig nemzetben. „Temesvár óta sokat kellett küzdeni ebben a kérdésben, és még csak most érezzük elérkezettnek az időt, hogy immáron visszavonhatatlanul és végérvényesen a nemzetpolitika szellemében gondolkozzunk az egységes magyar nemzet viszonylatában, és ezen belül az egységes magyar nemzeti örökség ügyében is ez a politikai-integratív szemlélet érvényesüljön” – fogalmazott az erdélyi politikus.

Tőkés László a tavaly elfogadott trianoni emléktörvényről, a kettős állampolgárságról szóló törvényről, valamint az új alkotmányról szólva kifejtette: a három jogszabályt korszakos jelentőségű „nemzetpolitikai alappillérnek” tekinti. Reményei szerint „az új nemzetpolitikai szemlélet jegyében rövidesen helyreáll és egyenesbe jut az időközben leépült határon túli örökségvédelmi munka is, és az eddigieket meghaladó módon tudja szolgálni a határok feletti nemzetegyesítés ügyét”. Mint az EP alelnöke emlékeztetett rá, tavasszal felkereste Schmitt Pál köztársasági elnököt, és az államfővel folytatott akkori megbeszélésen született meg a gondolat, hogy az UNESCO világöröksége és az EU-ban bevezetés előtt álló kulturális örökség intézménye mintájára kezdődjön el a magyar nemzeti örökség védelmének intézményesített munkája.

Tőkés László és Schmitt Pál megállapodott abban is, hogy javasolják a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről szóló parlamenti határozattervezet kidolgozását. E megegyezés alapján a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) májusi gyűlésén határozott arról, hogy országgyűlési határozat elfogadását kezdeményezik, amelynek beterjesztésére a kulturális bizottságot, illetve a kulturális államtitkárt kérik fel. A KMAT tervezetét a KÖH és a közigazgatási tárca illetékesei is megvizsgálták, jelenleg a szakértői módosító indítványok összefésülésén dolgoznak.

„Remélhetőleg e széleskörű konzultációt követően idén ősszel véglegesül és elkészül a határozattervezet, amelyet el is fogad az Országgyűlés” – mondta Tőkés László. Újságírói kérdésre válaszolva az EP-alelnök közölte: a tervezet megteremtené egy magyar nemzeti értéktár kereteit, illetve bevezetné a magyar nemzeti örökség címét, ugyanakkor többek között ösztönözné az anyaországi és határon túli magyar területek közötti turizmus fejlesztését is.