Mádl Ferenc posztumusz beszéde

A vajdasági Palicson A magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatási szervekben és az igazságügyben címmel tartanak tanácskozást. Mádl Ferenc évek óta vendége volt az eseménynek. Tavaly egy referátuma volt, s idén is beszéddel készült. Ezt az egykori köztársasági elnök kabinetvezetője juttatta el a konferencia számára, miután Mádl Ferenc előre megírta köszöntőjét. Gondolatait Beretka Katinka, a konferencia főszervezője, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának hivatalos nyelvhasználattal megbízott jogásznője olvasta fel.

Mádl Ferenc beszédében a történelemi visszatekintés során a Kárpát-medencében élő nemzetiségek sokszínűségét, együttélését hangsúlyozta Zsigmond királytól, Hunyadi Jánoson át a török miatt három részre szakadt Magyarországig. Végül a lassan kialakuló nemzetállamokról szólt, melyeket a világháborúk és a délszláv háború a történelem nagy rostájában át-át ráztak, ám mintha mára stabilizálódott volna Európa térképe. „Ehhez a stabilizációhoz arra is szükség van, hogy ne csak a nemzetek, hanem az egyes nemzetiségek is kiépítsék a nyelvi-kulturális identitásuk megélését lehetővé tevő autonómiájukat.”

Mádl Ferenc zárógondolatai szerint „ennek az örökségnek ereje és érdeme, hogy népeink életereje mai nyelvi-kulturális világunkban is tovább él. Ezt méltóképpen tükrözi nyelvi-kulturális önbecsülésünk, a nemzeti méltóságának megőrzése. Ez a tanácskozás ennek elismerése, és maga is méltó folytatása.”

Korhecz Tamás, a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács elnöke a beszéd kapcsán az MTI-nek elmondta: ez egyfajta szimbolikus jelentőséggel bíró mozzanat, hiszen a Délvidéken Mádl Ferencnek nagy tekintélye van. „Olyan államférfit ismertünk és tiszteltünk benne, aki valóban Kárpát-medencei léptékben tudott gondolkodni és cselekedni”. Jogtudós volt, aki nagyon komoly erkölcsi tartást tanúsított mindazokon a tisztségeken, amiket ellátott a kilencvenes években és az ezredforduló után is. Ebben a tekintetben egy olyan ember szavait hallhatta a közönség, „aki lélekben akkor is velünk volt, amikor nem a konferencia résztvevője volt, és aki mindig nagyon következetesen képviselte a magyarság egységének gondolatát”.