Koalíciós vita a mentelmi jogról

Vita alakult ki a két fő román kormánypárt, a szociáldemokraták és a liberálisok között a törvényhozók mentelmi jogát kiterjesztő törvényről, amelynek elfogadását csütörtökön elhalasztotta a bukaresti parlament. A jogszabályt január végén módosította a parlament, de a törvény kihirdetése előtt Traian Băsescu február 4-én visszaküldte a törvényhozó testületnek. Szerdán úgy tűnt, hogy a parlament elfogadja Băsescu javasolt módosításait, ezért csütörtökön a parlament két háza együttes ülésének napirendjére tűzték. Az ülést azonban félbe kellett szakítani, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői bejelentették: a javasolt formában nem szavazzák meg a törvényt. A vita lényege, hogy a törvényhozók mandátuma milyen eljárás alapján szűnik meg tisztség- vagy érdekbeli összeférhetetlenség esetén.

Az államfő felhívta a parlament figyelmét, hogy joghézagok vannak a törvényben, mivel a módosított jogszabály nem rendelkezik azoknak a honatyáknak az eltávolításáról, akik nem óvják meg a bíróságon a vagyonosodásukat vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) határozatát arról, hogy milyen tisztség- vagy érdekbeli összeférhetetlenség merült fel esetükben. Amennyiben ugyanis egy honatya nem támadja meg a bíróságon az ANI-határozatot, nem születhet jogerős bírósági ítélet. A parlament által elfogadott törvény ugyanis csak a jogerős bírósági ítélethez köti a mandátum megszűnését. A törvényhozók státuszát vizsgáló parlamenti bizottság előző nap elfogadta azt a módosítást, hogy a törvényhozók mandátuma akkor is megszűnik, ha nem támadják meg bíróságon 15 napon belül az ANI határozatát. Akkor a szociáldemokraták és a liberálisok is egyetértettek ebben, csütörtökön viszont a liberálisok már úgy vélekedtek, hogy ez alkotmányellenes. A parlament elhalasztotta egy héttel a döntést. Băsescu csütörtökön kijelentette: Romániának azért lenne szüksége egyebek között egy koherens jogszabályra a törvényhozók mentelmi jogát illetően, hogy javuljon az ország külföldi megítélése, és sikeresen lobbizhasson a schengeni övezethez való csatlakozás jóváhagyásáért, amit tavaly Hollandia megvétózott a korrupció elterjedése miatt.