Kihirdethető a tanügyi törvény

A szenátus elnöke, Mircea Geoană az elfogadtatási folyamatot nehezményezte, a szociáldemokrata és a liberális honatyák is nyújtottak be további panaszokat, de a talárosok testülete 7:2 arányban elfogadta a jogszabályt, szerintük nem szegi meg az alaptörvényeket. A döntés végleges, így a jogszabály Traian Băsescu államelnökhöz kerülhet kihirdetésre.

Előnyök a kisebbségek számára

A kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban, a középiskolát is beleértve. Továbbá a román nyelvet és irodalmat sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a középiskolában is. Szintén a kisebbségek számára jelent előrelépést, hogy a jogszabály szerint a kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. Várhatóan a közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, kisebbségi történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát. Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is.

Otthontól távol is könnyebben lehet anyanyelven tanulni

Azoknak a diákoknak, akik lakhelyüktől távol tudnak csak anyanyelven továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit. A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. Az olyan településeken, ahol csak egy magyar középfokú tanintézmény vagy tagozat létezik, az illető intézményben különböző profilú szakközépiskolai osztályok is indíthatók a kisebbségek nyelvén. Az oktatási intézmények a magyar egyházak valamelyikéhez tartozó diákok számára is biztosítaniuk kell a vallásórát. A kisebbségi nyelvű felsőoktatásban is, egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.

„Kisebbségi autonómia” az oktatásban

Az új oktatási törvény előrelátja, hogy a kisebb létszámú diákkal rendelkező iskolákat vonják össze, így – a törvényalkotók feltételezése szerint –, gazdaságilag és szakmailag is erősebb tanintézmények hozhatóak létre. Ugyanakkor a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kisebbségi nyelvű oktatási tagozatokat, iskolákat önálló intézményként lehet működtetni, még ha esetenként kevesebb is a diák, mint a többségi iskolákban. Eszerint a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.

A vegyes tanintézmények vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt, továbbá az egyik aligazgatónak kötelezően az adott kisebbséghez kell tartoznia. A kisebbségi nyelvű oktatás olyan felsőoktatási intézmények keretében biztosítható, ahol kisebbségi nyelvű karok, programok működnek, illetve multikulturális és többnyelvű egyetemeken, valamint más egyetemeken is, igény szerint. A multikulturális és többnyelvű egyetemeken a kisebbségi nyelvű oktatás tagozatokba szerveződik, amely lehetséges karokon, szakokon belül, vagy egyetemi szinten. A kisebbségi egyetemi tagozatok, ha nem önálló karokban működnek, akkor saját működési szabályzat szerint választják meg képviselőiket, és fejtik ki hatáskörüket.

Az egyetemek keretén belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok is autonómiát élveznek. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. Továbbá a vezetőségében kötelező biztosítani a kisebbségi nyelvű oktatók arányos képviseletét. A rektor, illetve a dékán helyettesei közül legalább egyet a kisebbségi oktatói közösség javaslatára neveznek ki, amennyiben maga a rektor vagy a dékán nem kisebbségi.

Kevesebb óra, kevesebb tananyag: cél a készségek elsajátítása

Minden tantárgynál csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25%-át minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel. Növekszik a választható tantárgyak aránya, 20% a kötelező oktatás szintjén és 30% középiskolai szinten. Csökken a heti óraszám felső határa. Az oktató-nevelői munkában nagyobb hangsúlyt fektethetnek a készségek elsajátítására, fejlesztésére.

Valós decentralizáció

Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, növekedik az önállóságuk. Az iskolák irányítását biztosító vezető tanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői. A vezetőtanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tanterv-csomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát.

A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken, önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki. Jelentősen csökken az oktatási minisztérium, illetve a tanfelügyelőségek beleszólása az iskolák életébe.

Továbbá módosultak az iskolaigazgatókra vonatkozó rendelkezések is. Eredetileg a törvényalkotók azt akarták elérni, hogy az oktatási intézmények vezetői ne lehessenek semmilyen párt tagjai, végül is enyhítettek a feltételeken, a jogszabály értelmében az igazgatók nem tölthetnek be elnöki vagy alelnöki funkciókat a politikai alakulatok helyi szervezeteiben.

Belső választások szervezhetők az egyetemeken

További változások az egyetemi vezetőségeket érintik. Míg az ezelőtti jogszabály előre látta, hogy kötelezően versenyvizsgát kell hirdetni a rektori állásokra, újabban felsőoktatási intézmények belső választás során is nevezhetnek ki új igazgatót.