Szavazati jogot kapnak az anyaországon kívüli magyarok

Egyelőre még nincs kidolgozva a jogszabály, valószínű, amint természetes is, hogy az állami kérdésekbe lehet csak beleszólásunk, az önkormányzatokéba nem. A politikus megjegyezte, a Széll Kálmán Tervhez és az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó jogszabálytervezetek megvitatása „talán még belefér” a nyári ülésszakba, de az Országgyűlésről vagy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló előterjesztések a szeptemberi, októberi hónapokban kerülhetnek sorra.

Az Országgyűlésre vonatkozó új jogszabállyal kapcsolatosan Lázár János megjegyezte, hogy egyelőre két tényező biztos. „Az egyik változás, hogy 200 fős lesz a parlament, a másik, hogy a határon túli magyaroknak megadjuk a szavazati jogot” – emelte ki a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette, a Fidesz–KDNP-frakció a vegyes választási rendszer mellett dönt, de hogy a határon túli magyarok milyen formában kapnak szavazati jogot, még nyitott kérdés.

„Azt nem gondolom, hogy mondjuk az én választókörzetem vagy városom életébe közvetlenül a határon túli magyaroknak egy választás alkalmával bele kellene szólniuk” – fogalmazott a vezető kormánypárt frakcióvezetője.

A köztársasági elnök kézjegyével látta el a húsvéti alkotmányt

Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én írta alá az új alaptörvényt. Szerinte Magyarország előtt még hosszú út áll, de az első legfontosabb lépést már megtette az új alkotmány elfogadásával. Az államfő a budapesti Művészetek Palotájában, a jövőre életbe lépő alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségen – ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint több közjogi méltóság, kormánytag, püspök és nagykövet, illetve a közélet, a kultúra és a sport számos képviselője – felszólalva, hangsúlyozta: az alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. A „húsvéti alkotmány” Magyarország feltámadásának alapja és záloga – húzta alá. A köztársasági elnök rámutatott, hogy az új alaptörvény által meghatározott keretet a sarkalatos törvények tölthetik meg tartalommal, amelyek megalkotása, mint mondta, nem kevésbé embert próbáló, elhivatott munkát kíván − írta az MTI.

„Valljuk, hogy a nemzeti lét alapja az emberi méltóság; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet; összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Schmitt Pál szerint az új kezdet jele, hogy ma együtt örülnek a határon túli nemzetrészek is. Budapesten kívül ugyanis kilenc magyarországi városban, de Kolozsváron is gálaesteket tartottak az új alaptörvény megszületésének tiszteletére.