Kánikulában óvni kell a haszonállatokat

A várható hőség veszélyt jelent a háziállatokra, különösképpen pedig a hideg-égövi eredetű szarvasmarhákra. Az ügynökség szakemberei arra figyelmeztetik az állattartókat, hogy ilyen körülmények között a szabad tartásban levő állatok számára biztosítsanak árnyékos menedékeket, az ivóvíz pedig folyamatosan álljon az állatok rendelkezésére az itatóvályúkban. Folyamatosan ellenőrizni kell az önitatók működésének zavarmentességét, a szellőztetőberendezésekét – ahol van ilyen – valamint az áramfejlesztő gépek működőképességét.

Az igásállatok tulajdonosainak be kell tartaniuk azt a szabályt, miszerint 12 és 18 óra között az állatokat nem szabad igába fogni, ha a hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokos értéket. Szabály az is, hogy ha a kánikulai időszakban az állat viselkedésében jelentősebb változásokat észlelnek, a tulajdonosok kötelesek a területileg illetékes állatorvost azonnal értesíteni. A területileg illetékes közigazgatási szerveknek olyan helyeken, ahol kétlegelős pásztorkodás folyik, ismerniük kell a területükön tartózkodó állatlétszámot, biztosítaniuk kell a hőség elleni menedékhelyeket, valamint az ivóvízszükségletet.

Az állatok szállítása terén is vannak kánikulai körülményekre vonatkozó jogszabályok, a szállítóeszköz maximális kapacitását legkevesebb 25 százalékkal kell csökkenteni, a berakodás után azonnal útnak kell indítani a szállítmányt, a lehető legrövidebb útvonalat kell választani. Nyolc óránál hosszabb idejű állatszállítás esetén gondoskodni kell a raktér szellőztetéséről.

Az állatvásárok szervezőinek gondoskodniuk kell arról ebben az időszakban, hogy a karámok megfelelő nagyságúak legyenek ahhoz, hogy az állatok mozoghassanak benne, s árnyékot tartó fedéllel is legyenek ellátva.

Ebben az időszakban a legnagyobb veszélyt a vízhiány jelenti.

Ivóvíz-szükséglet
A kiszáradás a karámba, kifutóba zárt, a száraztakarmánnyal etetett, a fiatal, illetve a szoptató állatokat veszélyezteti legjobban. Az állat-egészségügyiek közlik az állatfaj, fajta, súly és fiziológiai állapot szerint ivóvízszükségletet is. Ebből idézünk: egy fejőstehén napi ivóvíz-szükséglete 38-52 liter, a szarvasmarháké általában 38 liter, a lovak vízszükséglete 20-45 liter, a sertéseké 4-11,5 liter, a juhoké 6, a házi szárnyasoké is eléri a napi fél litert.