
Fotó: Mohammed Badra/EPA/Agerpres
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat követően a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulást zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
2026. október 19., 09:072026. október 19., 09:07
2026. október 19., 09:082026. október 19., 09:08
„Mindannyian dühöt és szégyent érzünk ma este” – mondta a köztársasági elnök vasárnap este sugárzott tízperces televíziós beszédében. Emmanuel Macron elítélte „az ultrabaloldali csoportosulások” és „a hozzájuk csapodó számos bűnőző” általi „féktelen erőszakot” a francia városokban.
– idézi Emmanuel Macront az MTI.
„Ezeket a képeket látva mindannyian azt kérdezzük, hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal” – fogalmazott az államfő, példaként említve
„Semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza, semmi sem menti fel” ezeket a cselekményeket – mondta az elnök. Ugyanakkor soha nem szabad összekevernünk a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak – tette hozzá.
Az államfő átláthatóságot ígért a szombaton alkalmazott rendfenntartói stratégiával kapcsolatban, arra kérve a kormányt, és elsősorban Laurent Nunez belügyminisztert, hogy vonják le a tanulságokat, kijelentve, hogy egyértelmű válaszokat vár.

A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
A köztársasági elnök bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban összehívja valamennyi politikai pártot, valamint a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, az önkormányzati és a parlamenti képviselőket is, hogy megoldásokat találjanak a társadalmi követelésekre.
– jelentette be az államfő.
Emmanuel Macron felszólította a pártokat, a szakszervezeteket és a diákszervezeteket, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakot.
Miközben szombaton országszerte a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon,
A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint
a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki.
A déli Marseille-ben a hatóságok több mint 30 ezer fosztogatót számoltak össze.
A belügyminisztérium vasárnapi esti összesítése szerint 2397 embert állítottak elő,
997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan.
A zavargások és a fosztogatások Franciaország két legnagyobb városában, Párizsban és Lyonban, vasárnap is folytatódtak, miközben a politikai elit magyarázatokat és felelősöket keresett a megmozdulást követő kaotikus állapotok miatt.
A városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet a második egymást követő napon vetették be a hatóságok a fővárosban – közölték hivatalos források. A République téren és a környező utcákban avatkoztak be, ahol egész nap feszültség uralkodott: több száz, arcát eltakaró, feketébe öltözött kapucnis rendbontó összecsapott rendfenntartókkal, akik vízágyukkal és könnygázzal válaszoltak.
A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során a környéken ismét megjelentek fosztogatók, akik élelmiszer- és ruházati boltok kirakatait betörték, és elvittek, amit találtak. Hasonló jelenetekről érkeztek hírek a közép-franciaországi Lyonból is.
A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen a közösségi oldalain közzétett felvételen elítélte a kialakult „mély válságot”, amely szerinte „fenyegetést jelent a demokráciára”.
Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint „egész utcákat módszeresen feldúltak” a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte:
Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan pedig már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amelyek már a tüntetések előtt elkezdődtek.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
szóljon hozzá!