A balliberális ellenzéknek az indítvány elfogadásához szükséges 231 vokshoz képest néggyel többet sikerült összegyűjtenie, így február 9-i beiktatása után 78 nappal megbukott az Ungureanu-kabinet. A Szociálliberális Szövetség (USL) elsősorban azért kezdeményezte az RMDSZ alkotta kormány menesztését, mert szerinte engedett az RMDSZ „zsarolásának”, és néhány héttel ezelőtt létrehozta a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karait. Az ellenzék emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, az állami bányák privatizációját és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrótta a hatalomnak.

A több mint hétórás, rendkívül feszült légkörben lezajlott parlamenti vitán Ungureanu – aki a januárban lemondott Emil Bocot követte a kormányfői székben – közölte: a bizalmatlansági indítvány szövege visszavisz a ‘90-es évek elejére, a „sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába”. A kormányfő feltette a kérdést: miért lenne elfogadhatatlan, hogy a romániai kisebbségek nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, amikor Bukarest ugyanezt próbálja elérni a határon túli román közösségek számára.

A balliberálisok egyébként az elmúlt egy hét során kitartó aknamunkát folytattak kormánybuktatási kísérletük sikere érdekében, és a jobbközép kormánykoalíció fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) több mint tíz parlamenti képviselőjét és szenátorát állították a maguk oldalára. Ez azonban még nem lett volna elég, viszont a bizalmatlansági indítványt az eddig a kormányt támogató (nem magyar) nemzeti kisebbségi képviselők közül többen is megszavazták. Emil Boc PDL elnök emiatt árulóknak, opportunistáknak nevezte az ellenzék oldaláró átpártolt honatyákat, és a kormány menesztése után bejelentette: a 2010 óta működő jobbközép koalíció megszűnt létezni, pártja pedig ellenzékbe vonul. Ungureanu megtiszteltetésnek nevezte, hogy ha rövid ideig is, de kormányfő lehetett, majd pártalapítási szándékára ráerősítve előrebocsátotta: nem mondta még ki az utolsó szót a román politikában.

Az ellenzékbe vonulás perspektíváját valószínűsítette az RMDSZ esetében Kelemen Hunor elnök is, aki egyúttal úgy foglalt állást, hogy a szövetség nem kíván hatalomra lépni a balliberális táborral, hanem az őszre tervezett parlamenti választások előrehozását pártolja. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség sürgeti az előrehozott parlamenti választásokat, hiszen az elnyújtott politikai válság nem válik az ország, az állampolgárok hasznára. Romániának minél előbb egy legitim kormánya kell legyen, amelyet csak az előrehozott parlamenti választások után lehet megalakítani” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a román politikai életben tapasztalható árulások, utolsó pillanatban bejelentett pártváltások nem az európai politika útját jelentik, és ennek mihamarabb véget kell vetni.

Az idő előtti megmérettetés megrendezése azonban attól is függ, hogy a következő két hétben bizalmat szavaz-e a törvényhozás a Traian Băsescu államfő által egy új kabinet összeállításával megbízott kormányfőjelöltnek. Az elnök péntek kora estére konzultációra hívta a parlamenti pártok vezetőit. Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, a balliberális pártszövetség vállalja a kormányra lépés felelősségét, az USL döntése értelmében pedig ő az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.