Barack Obama amerikai elnök és közeli munkatársai megvitatták szerdán az afganisztáni csapaterősítésre kidolgozott különböző változatokat, és bár döntés nem született, tisztségviselők szerint az elnök legfőbb tanácsadói között teret nyer az a forgatókönyv, amely 30 ezer, vagy ennél valamivel több katona kiküldésével számol – írja az MTI.
2009. november 12., 11:122009. november 12., 11:12
2009. december 02., 17:122009. december 02., 17:12
Az elnök elé a The New York Times című lap szerint négy változat került. Az egyik az afganisztáni amerikai erők parancsnoka, Stanley McChrystal tábornok kérésének megfelelően 40 ezer katona kiküldésével számol, egy másik 30 ezer, a harmadik pedig 20-25 ezer katonát vezényelne Afganisztánba. A negyedik verzió nem tartalmaz számokat.
Egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy az elnök nem fogja változtatás nélkül elfogadni egyik opciót sem. Más nyilatkozók szerint Obama egyértelművé akarja tenni, hogy az amerikaiak afganisztáni szerepvállalása nem tart a végtelenségig.
Az elnök a hírek szerint hangsúlyozta: ésszerű határidőn belül javulnia kell az ázsiai ország kormányzásának, hatékonyabbá kell tenni a korrupció elleni fellépést, hogy a különböző feladatokat sikerüljön azután átruházni az afgán partnerekre.
A The Washington Post című lap egyébként úgy tudja, hogy Karl Eikenberry kabuli amerikai nagykövet jelentéseiben óva intett csapaterősítések küldésétől mindaddig, míg Hamid Karzai afgán elnök kormányzata nem bizonyítja, hogy képes megfékezni a korrupciót.
Obama helyzetét nehezíti, hogy az amerikai közvélemény egyre jobban elutasítja az afganisztáni háborút, s az ezzel kapcsolatos kormányzati politikát. Egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a júliusi 49 százalékkal szemben novemberben már csak a megkérdezettek 36 százaléka mondta, hogy elégedett azzal, ahogyan Obama ezt az ügyet kezeli. A januári 45 százalék helyett immár 57 százalék véli úgy, hogy a katonai erőfeszítések nem jól alakulnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.