Belföld
Külföld

Ha Katalin kopog... – népi időjóslatok hatvan év adatai alapján

Iszlai Katalin 2019. december 07., 22:11
HIRDETÉS

Bebizonyosodott, mekkora igazságtartalommal rendelkeznek a népi időjóslatok: a Székelydata adatvizualizációs blog több mint hatvan évre visszamenő időjárási adatok felhasználásával vizsgálta meg 50 magyar hiedelem bekövetkeztének valószínűségét.

Sokakat foglalkoztat, van-e alapjuk a sokat emlegetett népi időjóslatoknak, amelyek korábban nem voltak tudományosan alátámasztva. Ez azonban megváltozott a Székelydata adatvizualizációs blog alapos kutatásának köszönhetően: a friss összeállításban több mint hatvan évre visszamenő időjárás-adatsor alapján vizsgáltak meg 50 népi hiedelmet.

HIRDETÉS

Mivel a kutatásban vizsgált 50 népi jóslat magyar nyelvterületről származik,

az adatokat 10 erdélyi (közöttük Csíkszeredában és Marosvásárhelyen), illetve 18 magyarországi településen elhelyezett időjárás-állomás adataiból állították össze.

Minden vizsgált év egy adatpontot jelentett településenként, az idősorok pedig az ’50-’70-es években kezdődnek és 2019-ig tartanak. Ez alapján egy népi időjóslat érvényességének megállapítására általában 1680 adatpont állt rendelkezésre (átlagosan 60 év szorozva a 28 településsel). Mint az elemzésben rámutattak: minden jövendölés két részből áll. Az egyik egy feltétel (például „ha Katalinkor kopog...”), a másik pedig egy jóslat (...akkor „Karácsonykor locsog”). Ennek értelmében a feltétel és a jóslat együttes teljesülésének valószínűségét vizsgálták, és mint kiderült:

az átlagos találati arány 56 százalék.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik jóslatnak ilyen alacsony a bekövetkezési esélye, sőt: 17-től 96 százalékig változnak a valószínűségi értékek. A legnagyobb arányban a hagyományos tavasz- vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be (Szent György napját például ősi tavaszkezdő napként az esetek 96 százalékában melegebb idő követi), de a januári fagyjövendölések is 70 százalék fölött teljesítenek. Az ismertebb mondások továbbá szintén az átlag fölött helyezkednek el.

Konkrét példák:
  • az év első legismertebb mondása a Piroska névnaphoz kötődik. A hiedelem szerint ha ezen a január 18-án fagy, akkor a következő 40 napban is fagypont alatti hőmérséklet várható. A kutatás szerint ez nagy valószínűséggel így is lesz, mivel az elmúlt évtizedek adatai alapján az esetek 70 százalékában beigazolódott a mondás;
  • egy másik, ma is népszerű év eleji mondás február 2-ához kapcsolódik: ha ezen a napon a medve meglátja a saját árnyékát, hosszú tél lesz. Ez a hiedelem viszont már kevésbé állja meg a helyét a maga 40 százalékos eredményével;
  • a február 24-ei Mátyás-napi mondás (amely szerint jeget tör, ha talál) még ennél is gyengébb eredményt ért el, mi több, a 17 százalékos aránnyal a kutatás szerint ennek a legalacsonyabb az igazságtartalma;
  • annak, hogy márciusban Sándor, József és Benedek zsákban hoznak meleget, 65 százalékos az esélye;
  • az is az esetek 66 százalékában igaz, hogy ha a június 8-ai Medárd napján esik, negyven napon keresztül esni fog.

További érdekesség, hogy a karácsonyhoz kötődő jóslatok is pontosabbak az átlagnál. A november 11-ei Márton-napi mondás, amely szerint ha ezen a napon a lúd jégen jár, karácsonykor sárban botorkál, 62 százalékban igaz, illetve 67 százalék az esélye annak, hogy ha Katalinkor kopog, karácsonykor locsogni fog.

A nem mindennapi kutatás böngészése közben felmerül a kérdés, hogy honnan jött az ötlet a népi jóslatok igazságtartalmának elemzéséhez. Csala Dénes, a Székelydata megalkotója és működtetője érdeklődésünkre elmondta, az interneten találkozott korábban egy több jóslást felsoroló mémmel. Ezt követően

egy évig kutakodott az elemzéshez szükséges adatok után, amíg megtalálta azt az adatbázist, ami ingyenesen hozzáférhető volt, és elegendő területet fedett le, viszonylag jó földrajzi és időbeli felbontásban.

Az adatok letöltése után több hétbe telt a további munka, több adatvizualizációs szakértővel konzultált, majd megszületett a kutatás. A csíkszeredai születésű, Angliában élő szakember egyébként egyetemi adjunktusként is dolgozik, a Székelydatát önkéntesen szerkeszti azzal a céllal, hogy tágítsa az erdélyiek horizontját. Mint mondta, mára kikristályosodott benne az elhivatottság valamilyen adatalapú társadalmi szerepvállalásra. Ennek oka, hogy egyre több, közöttük számos ingyenes eszköz jelenik meg és ad lehetőséget arra mindenkinek, hogy adatokat jelenítsen meg. Ez azonban nem minden esetben kedvező, mert sokan olyan tartalommal töltik meg az internetet, ami nem volt minden szögből jól átgondolva. Ezért a blogot, mint a minőségi, magyar nyelvű, erdélyi adatvizualizációk tárházát, azoknak szánja Csala, akik érdeklődnek az ilyesmi iránt.

Hosszabb távon azonban egy társadalmi problémára szeretné felhívni a figyelmet.

Erdélyben, ahogy a posztkommunista Kelet-Európa összes régiójában, úgy érzem, van egy általános félelem az adatoktól, az átláthatóságtól, majdnem az igazságtól. A félszázados tervgazdálkodás történelmileg természetesen nem ösztönzött arra, hogy valós adatokat jelentsünk, és talán ezért – részben jogosan – az emberek elvesztették a hitüket a statisztikákban, és talán a mindennemű adatokban. Ugyanakkor úgy néz ki, van igény egy adatalapú információközlésre Székelyföldön, Erdélyben, és kifejezetten a fiatalok körében tapasztalom ezt, ami nagy örömmel tölt el

– emelte ki Csala Dénes. Hozzátette: ennek fényében az általa működtetett internetes oldal célja a gondolkodás – újra – menővé tételének és az összefüggések fürkészésére való késztetésnek az egyvelege.

„Talán így pár év múlva már nem fogunk Székelyföldön intézményesen félni a publikus adatoktól. A 21. századból eltelt majdnem két évtized. Függetlenül attól, hogy Románia, mint ország merre halad, Erdélynek vagy Székelyföldnek, mint régiónak egyetlen esélye van fennmaradni, ez pedig a tudásalapú gondolkodás és gazdálkodás. Márpedig ennek megteremtéséhez rengeteg információra van szükség, és ehhez meg rengeteg adatra” – zárta a szakember.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS