Gépkatasztrófa kérdőjelekkel

Miközben Kijev és a nyugati nagyhatalmak az oroszbarát szeparatistákat, közvetve pedig Moszkvát teszik felelőssé a légi jármű lelövéséért, Oroszország és a szakadárok tagadják, hogy közük lenne az esethez.

A Malaysia Airlines nemzeti légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe csütörtökön zuhant le Kelet-Ukrajnában, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen. Az ukrán–orosz határtól mintegy ötven kilométerre fekvő Grabovo falu közelében becsapódott gépmadár 283 utasa és tizenöt fős személyzete, összesen 298 ember vesztette életét a tragédia során.

Obama: Putyin nem az erőszak csökkentésére használja hatalmát

Barack Obama amerikai elnök – „kimondhatatlan gaztettnek” minősítve a közel háromszáz áldozat halálát – hírszerzési forrásokra hivatkozva már pénteken közölte, hogy lelőtték a maláj gépet, a föld-levegő rakétát pedig a kelet-ukrajnai szeparatisták ellenőrizte területről indították. Obama a Fehér Házban tett nyilatkozatában azonnali tűzszünetet sürgetett Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát szakadárok között.

Az amerikai elnök azzal vádolta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy nem az erőszak csökkentésére használja hatalmát, szerinte ugyanis az orosz elnök rendelkezik a legnagyobb befolyással az Ukrajnában kialakult válságos helyzet felett.

Bizonyító felvétel a szakadárok ellen?

Több nyugati állam terrorcselekménynek nyilvánította az esetet, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) pedig közzétette két állítólagos szakadár lehallgatott beszélgetését, amely az SZBU szerint azt bizonyítja, hogy a donyecki szeparatisták Oroszországból kaptak egy Buk-M típusú légvédelmi rakétarendszert, az azt kezelő legénységgel együtt.

A felvételt tartalmazó videó feliratozása szerint a szakadár fegyveresek egy parancsnoka az orosz katonai hírszerzés igazgatójának jelentett, azt állítva: egy kozák egységük lelőtt egy polgári repülőgépet. Sőt a kijevi belügyminisztérium a YouTube videomegosztó portálon olyan felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen egy Oroszország felé szállított, álcázott rakétarendszer látható. A videót állítólag pénteken, a hajnali órákban vették fel.

Arszen Avakov belügyminiszter szerint a faágakkal letakart rakétarendszert Krasznodon városán keresztül szállították az orosz határ felé, három rakétája közül a két szélső a kilövőszerkezetben van, a középső nem látható. A miniszter nem tartja kizártnak, hogy ez az a Buk típusú rakétarendszer, amellyel lelőtték a malajziai utasszállítót.

Vitalij Najda, az SZBU elhárítási részlegének vezetője egyenesen azt állította, hogy orosz állampolgárok működtették a maláj gépre lövő rakétarendszert. Najda azt mondta, Ukrajna igazolni tudja, hogy három BUK-1 (nyugati kódnevén SA-11) föld-levegő rakétarendszer és egy háromtagú kezelőszemélyzet érkezett Oroszországból a szomszédos Ukrajna területére.

A hollandokat feldühítette a holttestek elszállításának híre

Közben káosz övezi a katasztrófa helyszínén zajló vizsgálatot is. A kijevi kormány szerint a kelet-ukrajnai szakadárok akadályozzák a malajziai repülőgép lezuhanásának kivizsgálását, és igyekeznek eltüntetni a bizonyítékait annak, hogy közük volt a tragédiához. A kabinet azt állította, az „Oroszország irányította terroristák” értékeket keresve átkutatják az áldozatok személyes holmiját, 38 holttestet pedig a katasztrófa helyszínéről egy donyecki halottasházba szállítottak, ahol erős orosz akcentussal beszélő szakértők végzik a boncolást.

A szakadárok egy vezetője szombaton megerősítette, hogy a reggeli órákban 27 holttestet már elszállítottak egy donyecki halottasházba. Frans Timmermans holland külügyminiszter szombati kijevi látogatásán közölte, hazáját sokkolták és feldühítették a hírek, miszerint a holttesteket egyik helyről a másikra szállítják.

„Amint kezünkben lesznek a bizonyítékok, nem állunk meg addig, amíg a bűnösök bíróság elé nem állnak. Nemcsak azoknak kell felelniük a törvény előtt, akik a rakétát kilőtték, hanem azoknak is, akik ezt lehetővé tették. A nemzetközi közösségnek egyesülnie kell ennek elérése érdekében” – hangsúlyozta a miniszter.

A kijevi kormány és az oroszbarát szakadárok csak vasárnap jutottak megállapodásra arról, hogy az ukrán hatóságok speciális hűtővagonokban elszállíthatják a helyszínről a holttesteket. Az ukrán mentőszolgálat helyszínre kirendelt 380 munkatársa az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőivel eddig 196 holttestet talált meg.

Nyugat-Európa vezetői megpróbálnak nyomást gyakorolni Putyinra

Közben Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, Ukrajna nemzetközi jogi kereseteket készít elő annak érdekében, hogy nyilvánítsák világszerte terrorszervezetekké a donyecki és a luhanszki szakadárok úgynevezett „népköztársaságait”. A párizsi államelnöki hivatal vasárnap közölte, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetői közösen megpróbálnak nyomást gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták biztosítsanak „teljes és szabad hozzáférést” a helyszínhez a mentőszolgálatok és a vizsgálatot végző szakemberek számára.

„Oroszországnak meg kell értenie, hogy az ukrajnai válság rendezésére sürgősen szükség van, ez után az egész világot felháborító tragédia után még inkább, mint eddig” – tartalmazza a három ország vezetőjének telefonos egyeztetését követően kiadott közlemény. Moszkva viszont Kijevet hibáztatja a történtekért.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy aktív volt több ukrán légvédelmi rendszer is a maláj utasszállító katasztrófája idején a kelet-ukrajnai térségben. „Az orosz rádióműszaki egységek a szerencsétlenség napján, csütörtökön bemérték a Buk-M1-es légvédelmi rakéták irányítására szolgáló Kupol radarállomás működését mintegy 30 kilométerre a kelet-ukrajnai Donyecktől” – tájékoztatott a minisztérium sajtószolgálata.

Nemzetközi gyász, kolozsvári főhajtás

Hivatalos tájékoztatás szerint 192 holland, 29 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz, tíz brit, négy német, négy belga, három Fülöp-szigeteki, egy új-zélandi és egy kanadai-román kettős állampolgár vesztette életét a malajziai utasszállító gép katasztrófájában.

Miközben magyar nemzetiségű vagy állampolgárságú személy nincs az áldozatok között, a Boeing 777-en utazott a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem két hallgatója. A két diák egyes hírek szerint egy ausztráliai orvosi kongresszusra, más beszámolók szerint nyaralni tartott a lelőtt utasszállítón, a román és kanadai állampolgárságú fiatalember és német állampolgárságú barátnője az egyetem másodéves hallgatói voltak.

Egyébként egy ausztrál család összesen négy tagjának elvesztése kötődik a Malaysia Airlines járatainak katasztrófájához. George Burrows és felesége, Irene fiukat és feleségét veszítették el a március 8-án az Indiai-óceánon eltűnt MH370-es gépen, míg az elmúlt csütörtökön, Kelet-Ukrajnában lelőtt MH17-es járatán az európai vakációjukról hazafelé, Sydneybe tartó mostohaunokájuk és férje utazott.

Zuhanórepülésben a Malaysia Airlines

Alig több mint négy hónapon belül már második Boeing 777-es utasszállító gépét vesztette el a Malaysia Airlines, miután a maláj nemzeti légitársaság gépe csütörtökön Kelet-Ukrajnában lezuhant. A Malaysia Amszterdam – Kuala Lumpur járata mindössze 131 nappal azután szenvedett katasztrófát, hogy a cég egy Kuala Lumpurból Pekingbe tartó gépe március 8-án a Dél-kínai-tenger felett eltűnt, és azóta sem került elő. Ez utóbbi minden idők egyik legnagyobb légi közlekedési rejtélye.

A társaság szénája már a két katasztrófa előtt is rosszul állt: tavaly a világ egyik legrosszabbul teljesítő légitársasága volt 370 millió dolláros veszteséggel. Miközben kiadásai 6,2 százalékkal meghaladták bevételeit, addig a világ légitársaságai átlagosan 4,7 százalékos profitot termeltek. A cég piaci értéke az elmúlt kilenc hónapban 40 százalékkal csökkent.

„Még ha ez teljes véletlen is, akkor sem fordult még elő a történelem során, hogy egy nemzeti légitársaság elveszítsen két szélestörzsű utasszállítót néhány hónap alatt” – mondta Bertrand Grabowski, a maláj társaságnak pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó DVB Bank egy vezetője a BBC-nek. Bár a Malaysia gépét nem a maláj kormány elleni támadásként lőtték le, az minden bizonnyal hatással lesz megítélésére. Leo Fattorini, a Bird & Bird cég tanácsadója azt mondta, az újabb katasztrófa mindenképpen megrengeti a Malaysia márkanevet Európában, és az nem biztos, hogy túléli a tragédiát.