Felesküdtek az autonómiára a néppárti jelöltek

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke közölte, pártja jelöltjei a jövő hét első napjaiban nyújtják be jelölti dossziéikat a megyei választási bizottságoknál. Az EMNP csak szenátorjelölteket indít azokban az erdélyi megyékben, amelyekben szórványban él a magyarság, hogy ne rontsa az RMDSZ képviselőjelöltjeinek esélyeit. Az EMNP Erdély 16 megyéjében, Bukarestben és a moldvai Bákó megyében állít jelölteket abban a reményben, hogy sikerül megfelelnie annak a követelménynek, amely szerint a párt jelöltjeinek hat képviselői és három szenátori választókerületben kell az első helyen végezniük. Egyébként a kincses városban rendezett konferencián Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke visszalépésre szólította fel azokat a képviselő- és szenátorjelölteket, akik 1992-ben felesküdtek az autonómiára, de később megszegték esküjüket. Tőkés az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulóján elmondta, az EMNT és az EMNP – a konferencia két szervezője – jobban ragaszkodik az RMDSZ programjához, mint maga a szövetség. Az EP-képviselő Markó Bélát, az RMDSZ volt elnökét tartotta a szövetség autonómiapolitikája fő kisiklatójának. „Az RMDSZ feladta autonómiaprogramját, és a bukaresti hatalomba asszimilálódott. A román állam a munkaadó, aki kiszervezte a magyar kisebbség ügyét egy számára kényelmes magyar érdekképviselet számára. Favorizálja az egyetlen nyertes főpályázót, aki aztán elosztja a pénzeket” – ecsetelte az RMDSZ helyzetét az EMNT elnöke.

Toró T. Tibor arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt kiütéses győzelmet aratott az RMDSZ „autonomista tábora” azok fölött, akik úgy gondolták, csupán a romániai magyarság nyelvi jogaiért kell harcba szállni a bukaresti politika színterein. „Valószínű, az igaz utat találtuk meg akkor” – jelentette ki az EMNP elnöke, utalva arra, hogy Erdélyben azóta sem született olyan politikai szervezet, amely más utat jelölt volna meg a közösség számára. Toró azt tartotta hibának, hogy az autonómia hívei beérték az elvi síkon aratott győzelemmel, és „átengedték az irányítást azoknak, akik nem hittek az autonómiában, de jó taktikai érzékkel az élére álltak”. Toró T. Tibor úgy vélte, ma az EMNP feladata autonomista tábor egyesítése.

A konferencián elhangzott előadásában Németh Zsolt úgy vélekedett, az erdélyi magyarság teljesítménye az egész magyar nemzetre és Magyarországra is kihat. A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a romániai magyarság autonómiájára társadalmi igény van, és annak elérésére lehetőség is mutatkozik. Szerinte az kell hozzá, hogy az autonómiaigény ne ossza meg, hanem kösse össze az erdélyi magyar közösséget a régiók fölött is és a pártok fölött is. Álságosnak nevezte, hogy egyesek szociológiai felmérésekre hivatkozva próbálják úgy beállítani, hogy az erdélyi magyarság számára a megélhetési kérdések fontosabbak, mint az autonómia.

Hozzátette, a felmérések akkor mutatnák a valóságot, ha a szociológusok azt kérdeznék meg, jobb lenne-e, ha a gondokra autonómia keretében keresnék a megoldást. „A román-magyar párbeszéd során világossá kell tenni a román fél számára, hogy amit akarunk, ami értünk van, az nem ellenük van” – fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva, nem csak az erdélyi magyarság erejét bizonyítja, ha a közösség vállalja jogos igényeit, ha ugyanis az erdélyi magyarság jól teljesít, a teljes magyar nemzet erejéhez tesz hozzá.

A kolozsvári konferencia résztvevői zárónyilatkozatban kötelezték el magukat a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott célok követése mellett, az EMNP parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjei pedig felesküdtek az autonómiatörekvések képviseletére.