Európa kultúrája átszíneződik

A telt házas előadáson László Attila szombatfalvi plébános mutatta be az előadót, aki tudományos kutatásaiból kiindulva egy nagyon aktuális témát boncolgatott. Európa keleti részén most még elvi kérdésként fogalmazódik meg, hogy vajon béke vallása-e az iszlám, de nyugaton már szembesülnek a konkrét problémákkal is, amit a hirtelen meginduló bevándorlási hullám hozott magával. Az előadó úgy gondolja, hogy számos félreértés oka éppen a tájékozatlanság.

„A világ megváltozott, és a közömbös együttélés után, például Németországban is tanszékek alakulnak az iszlám vallás bemutatására, elindult egy bizonyos párbeszéd” – jelentette ki. Előadásában vázolta az iszlám recepciót, hogy milyen formában találkozhatunk vallásukkal, ami jelenleg a második világvallás. Manapság mind a tudományos, mind a közbeszéd emlegeti a mohamedán veszély kifejezést, amit ők maguk visszautasítanak, hiszen a béke vallásának tartják azt.

Ami jelen pillanatban Európa nyugati országait új, megoldásra váró probléma elé állította, az a migráció. Az előadó elmagyarázta a különbséget a menekültek és a gazdasági bevándorlók között, számadatokkal vázolva ezek arányait. Majd a vándorlási hullám következményeként vázolta a folyamatosan változó politikai nézeteket.

Jitianu Liviu ismertette az iszlám vallás alapvetéseit, így a jelenlévők megtudhatták, hogy az Allah szó jelentése az Isten, így a keresztények Istenére is ez a kifejezés használatos. Szent könyvük a Korán, amit nem szabadna fordítani és magyarázni sem, hiszen hitük szerint annak minden betűje szent. A szabályok mentén kialakult szélsőségekről is szó esett, az imaszokások, az adakozási kötelezettség, a böjt, a kötelező mekkai zarándoklat mellett.

Az iszlám és a nyugati világ kapcsolatában a szélsőséges nézeteket vallók mellett problémát okoz az is, hogy a hithű mohamedán szerint ezt a világot is a Koránban lefektetett törvények szerint kell berendezni. A tévhitek is annak nyomán alakulnak ki, hogy az iszlám vallást egyesek a szélsőséges csoportosulások hitvilágával azonosítják, elfelejtve, hogy minden vallásban van hasonló. S bár nem az erőszak vallása, a belső intoleranciával számolni kell, hiszen a hitét megtagadókat halálbüntetéssel sújtják. A dzsihád szó törekvést jelent, de való igaz, hogy néhány csoport „szent legitimációt” érez, így a Korán törvényein felbuzdulva gyilkolnak is. A terrorizmus is megváltozott, nem egységes szervezetek irányítják – az előadó véleménye szerint.

Európa kultúrája átszíneződik, ami komoly jele annak, hogy a jövő Európája másabb lesz, s azt még nem tudni, hogy milyen – fűzte hozzá. De az egyházak nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy békés legyen az együttélés, és hogy az európai kultúra, a keresztény vallás tiszteletet vívjon ki az ide érkezők szemében is.