ET-megfigyelés Székelyföldön?

Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: az alig egy éve megválasztott biztos – a tevékenységének első évéről szóló jelentés szerint – rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival. „Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek?\" – tette fel a kérdést a jobbikos képviselő.

Válaszában a biztos elmondta: a romákkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de – tette hozzá – foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is. Muiznieks eredményként említette, hogy szorgalmazta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény ratifikálását azon államoknál, amelyek ezt még nem tették meg. Ajánlásokat tett konfliktusok feloldására, szoros együttműködésben az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával. Fontosnak nevezte a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, ugyanakkor hozzátette: tervei között egyelőre nem szerepel romániai látogatás.

Gaudi beszámolt arról, hogy a biztos a nyilvános vitát követően a magyar képviselőnek kiegészítésként elmondta: várja a részletes tájékoztatást a székelység helyzetével kapcsolatban, és ennek fényében változtathat tervein.

Ezt követően Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte az ET meghatározó súlyú végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának soros elnöki tisztségét betöltő Antoni Marti andorrai kormányfőtől, hogyan kívánja erősíteni a hagyományos nemzeti közösségek jogait, különösen a területi autonómiához való jogot az Európa Tanácson belül. Válaszában Marti leszögezte, a kisebbségvédelmi keretegyezmény csak egyéni és nem közösségi jogokat biztosít. „Ha azonban egy másik államból átkerült jelentős számú közösségről van szó, akkor jogaikat teljes körűen tiszteletben kell tartani, és párbeszédet kell folytatni velük, enélkül komoly problémák merülhetnek fel\" – szögezte le Andorra kormányfője, aki fontosnak nevezte, ha a kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek.