
A pozsonyi kormány szerdai ülésén elfogadta az államnyelvtörvény végrehajtási utasításainak elveit, ezzel az intézkedés érvénybe lépett. Marek Madaric szerint ez nem sérti a nemzetközi követelményeket, Bajnai Gordon magyar miniszterelnök viszont elfogadhatatlannak tarja a döntést, szerinte Szlovákia felrúgta a szécsényi megállapodást.
2009. december 16., 20:532009. december 16., 20:53
2009. december 17., 21:322009. december 17., 21:32
Kihűlt a szécsényi kézfogás (Bajnai és Fico)
„Én támaszkodni tudok az EBESZ kisebbségi főbiztosának véleményére, aki nagyon világosan kijelentette, hogy a törvény összhangban van a nemzetközi követelményekkel. Ugyanúgy tudok támaszkodni a végrehajtási utasításokkal kapcsolatos álláspontjára is” – jelentette ki Marek Madaric szlovák kultuszminiszter.
Bajnai: Pozsony megsértette a megállapodást
A magyar miniszterelnök a szécsényi megállapodás megszegésének értékeli a módosított szlovák államnyelvtörvény irányelveinek pozsonyi elfogadását – közölte a kormányszóvivő az MTI-vel szerdán, hozzátéve: a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a nyelvtörvény áldozatainak. Kijelentette: az elfogadott irányelvek nemcsak a szécsényi megállapodással mennek szembe, hanem az EBESZ ajánlásaival is, amelyeket Robert Fico szlovák kormányfő Szécsényben teljes mértékben elfogadott. A kormányszóvivő hangsúlyozta azt is: a szlovák kormány mostani döntése ellentétes az Európai Unió alapértékeivel, és a Lisszaboni Szerződéssel is.
„Bajnai Gordon szerint elfogadhatatlan, hogy a XXI. század Európájában valakit anyanyelve használatáért büntessenek. Ez ellentmond a nemrég életbe lépett Lisszaboni Szerződés szellemének és betűjének, és az uniós jog antidiszkriminációs rendelkezéseit is sérti” – közölte. Szollár Domokos kiemelte: a magyar kormány határozottan azt kéri, hogy Szlovákia függessze fel a büntetések alkalmazását a folytatódó tárgyalások időtartamára, mert azok erkölcsi és társadalmi kárt okoznak, tovább növelik a kisebbségi közösségek félelmét, és fokozzák a feszültséget a kisebbség illetve a többségi társadalom, valamint a két ország között. „Ha a büntetéseket mégsem függeszti fel Szlovákia, a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a szlovákiai magyarság számára, hogy jogi harcukat megvívhassák. Készek vagyunk akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmenni” – szögezte le a kormányszóvivő.
Emlékeztetett arra: a magyar fél további konzultációkat tartott volna szükségesnek az irányelvek elfogadása előtt. A döntés ráadásul úgy született meg, hogy arról a szlovák kormány érdemben nem tárgyalt a szlovákiai magyarok képviselőivel – jegyezte meg. A kormányszóvivő felidézte: az államnyelvtörvény módosítása ellen korábban nemcsak a magyar, hanem több más Szlovákiában élő kisebbség is felszólalt.
Szollár Domokos azt mondta, a magyar fél továbbra is szükségesnek látja a tárgyalások folytatását. A tárgyalások céljának változatlanul a szécsényi ígéretek betartását, az EBESZ főbiztosi vélemény és ajánlások megvalósítását, a törvényben és a végrehajtási elveiben megjelenő jogi problémák feloldását tekinti – közölte. Véleménye szerint célszerű lett volna a végrehajtási rendelet elfogadásával megvárni a Velencei Bizottság véleményét, amelyet maga a szlovák kormány kért fel a törvény véleményezésére. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a folytatódó tárgyalásokkal és a Velencei Bizottsági eljárásával párhuzamosan a magyar diplomácia az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európai Parlament és más nemzetközi fórumok igénybevételével tovább fokozza a nyomást a magyar, illetve más kisebbségi közösségek védelme érdekében.
MKP: „jelentéktelen” a végrehajtási utasításokat tartalmazó dokumentum
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint jogi szempontból „jelentéktelen” a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasításainak elveit tartalmazó dokumentum, amelyet szerdán fogadott el a pozsonyi kormány. A végrehajtási utasítások elfogadása körüli vita bebizonyította, hogy „a törvény rossz, nem demokratikus, valóban nem világos megfogalmazásokat tartalmaz, és alkalmazása önkényes lehet” – olvasható az MKP állásfoglalásában. A szlovákiai magyar párt fontosnak tartja, hogy az EBESZ kísérje továbbra is figyelemmel a jogszabály alkalmazását, és érdeklődéssel várja, hogy milyen véleményre jut az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely Pozsony kérésére foglalkozik a törvénnyel.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.