Erdő Péter: felelősek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért

„Tudatosan kell azon fáradoznunk, hogy túléljen a magyar közösség, és nyíltszívű, egészséges, a történelmi realitásnak megfelelő nemzeti tudattal rendelkezzék.” A keresztény és katolikus magyarság életérzése az, hogy „mi a magyarságunkban értékesek vagyunk, és merhetünk szeretni mindenki mást is” – fogalmazott a bíboros.

Erdő Péter hangsúlyozta: meg kell becsülni a közösségi értékeket, tisztelni kell a többi népet is, valamint vallani kell kiegyensúlyozottan az identitásunkat.

Rámutatott: a globalizáció keretei között egy kis ország „próbálhat megoldásokat keresni anyagi, emberi problémákra, de a nemzetközi pénzügyi összefüggések ennél jóval erősebbek”. Minél nagyobb a kísértés, annál kevesebben tudnak erkölcsileg szilárdnak megmaradni – jegyezte meg.

Kifejtette: a mai világban azt sugallja minden, hogy az élet legfőbb értéke a pillanatnyi jó közérzet. Ha valaki így tekinti a saját életét, akkor nem számít számára családjának vagy nemzetének múltja, jelentéktelenebbé válik számára a jövő, és a felelősségérzete is csökken – húzta alá.

A keresztények azonban nem a pillanatnyi jó közérzetet tartják a legnagyobb örömnek, hanem azt, hogy ha értelmesen élnek, ha megfelel az életük „annak az isteni bölcsességnek és szeretetnek, amelyik a világot megalkotta”, mert „Istennek a mi saját, személyes életünk számára is tervei vannak” – fogalmazott.

Erdő Péter kiemelte: „a keresztény küldetés sajátos tartalma” az, hogy Isten akaratát kell keresni és követni a magunk életében, „teljes energiánk bevetésével”. Krisztus megváltásának kegyelmével felvértezve tudjuk ezt az utat járni – hívta fel a figyelmet.

Pünkösd kapcsán a bíboros beszélt arról is, hogy a Szentlélek minden nyelven szólni akar, az új kommunikációs eszközökkel is. Az audiovizuális világban bátran élhet az egyház a képek, a látványok és a zene kommunikációs nyelvével – vélekedett.

Az új egyházmegyei hittankönyvek kiadásához kapcsolódóan kérte, hogy egy CD-n gyűjtsék össze a száz legfontosabbnak ítélt katolikus éneket, amelyeket a tanulóknak ismerniük kell, s ezeket bárhol tudják majd énekelni a közösségek. Kellenek olyan filmek is, amelyek az evangéliumról vagy szentekről szólnak – fűzte hozzá.

A család válságának hívott jelenséget a kulturális, antropológiai válság részének nevezte, mert az emberek sokszor rettegnek a jövőtől, amikor „a pillanatnyi jó közérzetet” keresik; ezért nem mernek házasságot kötni, mert „hátha anyagi nehézségeik lesznek, nem mernek gyermeket vállalni, mert hátha gond lesz azzal a gyerekkel”.

Ha azonban „sosem vállalunk semmit, az élet akkor is eltelik, csak éppen azok az értékek fognak hiányozni belőle, amelyek miatt Isten nekünk ajándékozta a saját életünket”. A család nem puszta társadalmi kreatúra, „hanem a teremtett valóságnak a része, a teremtő Isten szándéka fejeződik ki benne” – fogalmazott.

Utalt arra, hogy július 3-án Szatmárnémetiben Scheffler János vértanú püspök boldoggá avatását hirdetik majd ki, közölte az MTI.