Erdély hangjai a Bartókon

Fotó: Kristó Róbert

A Népzene itthonról műsor gazdag kínálatában jelentős szerepet kap a külhoni magyar dallamkincs. A népszerűbb zeneszámok mellett a szerkesztők a kevésbé ismert tájak gyűjtéseit is bemutatják.

2015. augusztus 11., 13:042015. augusztus 11., 13:04

2015. augusztus 11., 13:052015. augusztus 11., 13:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Bartók Rádió minden délután népzenei válogatással jelentkezik. Hétfőn a fiatalokhoz szól, kedden távoli népekhez látogat, csütörtökön és szombaton a világzene kedvelői hallhatnak feldolgozásokat. A Népzene itthonról szerdai, pénteki és vasárnapi adásainak jelentős része határon túli magyar muzsikát sugároz.

Augusztus 12-én, szerdán például Máramaros és vidéke zenéjét ismertetik meg a hallgatókkal. Máramaros megye hagyományos zenei kultúrájában a különböző etnikai csoportok zenéi keverednek. Bartók már az 1920-as években alapos gyűjtést végzett a környéken. Ennek a vidéknek a zenei hagyományait mutatja be a műsor adatközlők és népzenekarok segítségével. Román, cigány és zsidó népzenét hallhatnak a fél órában avatott eredeti, paraszti és városi, úgynevezett revival előadók tolmácsolásában (Bartók 14.30).

Egy hétre rá Nagysajó népzenéjével foglalkoznak. Az Északkelet-Magyarországon folyó, és a Tiszába ömlő Sajó mellett Erdélyben, a hajdani Beszterce-Naszód vármegyében is található egy azonos nevű patak. A Nagy-Szamosba ömlő Sajó mentén fekvő magyar, román, cigány és szász lakosú települések gazdag népzenei hagyománya már hosszú évek óta felkeltette a népzene kedvelők érdeklődését. Az ott gyűjtött szép dallamok, a különleges harmonizálás és a helyi vonósbandák egyedi játékstílusa miatt több zenekar is ezekkel a zenei anyagokkal bővítette repertoárját (2015. augusztus 19., szerda, Bartók, 14.30).

2015. augusztus 26-án Zerkula János és tanítványai művészetét ismerhetik meg a hallgatók. A Keleti-Kárpátok hegyei között, a Tatros patak völgyében húzódnak meg a gyimesi csángók települései. A napjainkig is hagyományos életmódot folytató gyimesiek életében mindmáig fontos szerepe van az ősi dallamoknak, a zenének és a táncnak. A vidék egyik utolsó, nagy tudású prímása volt a 2008-ban, 81 éves korában elhunyt Zerkula János. Különleges játékmódját, széles repertoárját számtalan felvétel őrzi, de a Táncházmozgalom több hegedűse is továbbviszi a szellemi örökségét. Feleségével, az őt gardodnon, a különleges, csak e vidéken használatos ütőhangszeren kísérő Fikó Reginával példás házasságban éltek. Együtt muzsikáltak végig számtalan lakodalmat, de részt vettek különböző magyarországi eseményeken is (Bartók, 14.30)

Az adások interneten a www.mediaklikk.hu/bartok oldalon hallgathatók meg.