Elfogadták a Romániáról szóló schengeni jelentést

A Bulgáriáról szóló két jelentést, a SIS/SIRENE és a szárazföldi közlekedéssel kapcsolatosat nem fogadták el az Sch-Eval szakemberei, újra felmérik a két komponenst, mondta a Mediafaxnak Marian Tutilescu, a belügyminisztérium Schengen-osztályát vezető államtitkár. Kifejtette a Romániáról szóló jelentést elfogadták és Franciaország képviselője is visszavonta a SIS/SIRENE rendszer romániai életbeültetésével kapcsolatos fenntartásait.

Marian Tutilescu hangsúlyozta, hogy a jelentés elfogadásával lezárult a technikai követelményekkel kapcsolatos fejezet, és az adott területeken megtörtént az európai szabványokhoz való igazodás, most már az Európai Parlament (EP) szavazata következik. Tutilescu azt is elmondta, hogy a Bulgáriával kapcsolatos jelentések el nem fogadása akadályt jelent Románia számára is, mert a két országnak egyszerre kellene csatlakoznia a schengeni övezethez.

A Románia schengeni csatlakozásáról szóló SIS/SIRENE-re vonatkozó jelentést január 14-én mutatta be Brüsszelben a felmérő bizottság vezetőszakértője és a magyar elnökség képviselője. Ezen az ülésen Franciaország képviselője több időt kért a jelentés tanulmányozására, és fenntartotta a jogot arra is, hogy tájékozódjék a romániai schengeni informatikai rendszerrel (SIS) kapcsolatosan. A határidő január 21-én lejárt, de az illető ország nem kért több információt a román féltől. A többi ország pozitívnak ítélte a Romániáról szóló jelentést, aláhúzták, hogy az ország megfelel a támasztott feltételeknek.

Ugyanakkor tárgyaltak a két, Bulgáriáról szóló jelentésről is és a bolgár–török határ helyzetéről. Ez utóbbi negatív minősítést kapott az európai szakértőktől, és Franciaország, Németország és Finnország újabb felmérést kértek.

Marian Tutilescu, a belügyminisztérium schengeni csatlakozással foglalkozó osztályának vezetője, pénteken kijelentette, a részleges csatlakozás kérdése „a magyar elnökség asztalán van”, de nem ez az egyetlen javaslat. Tutilescu elmagyarázta, mivel a légihatárokról szóló jelentés pozitív, lehetséges, hogy a két ország első lépésként csak ezzel lépjen be a schengeni övezetbe. Utóbb, mondta Tutilescu, hozhatnak döntést a teljes csatlakozásról is.

„A jelentés elfogadása után lesz a szavazás az EP-ben. Átküldték az EP-nek döntéstervezetet, most folynak a tárgyalások. Az EP-szavazás után visszatérünk az Európai Tanácsba, ahol lényegi tárgyalás lesz. Nagyon szorosak a határidők, és március 27. előtt már csak február 24-én ül össze a belügyminiszterek tanácsa, hogy tárgyaljon a csatlakozásról” – hangsúlyozta Tutilescu, majd elmondta, a részleges csatlakozás megoldása életképes, volt már erre példa korábban is.

Franciaország és Németország úgy véli, hogy csak akkor kellene jóváhagyni Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, ha előrelépést mutatnak fel a korrupcióellenes harcban és a jogi rendszer reformja terén.

Pintér Sándor magyar belügyminiszter a gödöllői tanácskozáson azt kérte német kollégájától, Thomas de Maizieretől, hogy fogalmazza meg Németország aggodalmait Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban – tájékoztatott az MTI. Pintér kifejtette, bízik benne, hogy a két ország schengeni csatlakozásának ügyéről tárgyalnak a magyar EU-elnökség befejezése előtt.

Németországhoz és Franciaországhoz csatlakozott Finnország is, nem értenek egyet Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával – nyilatkozta csütörtökön a finn kormány szóvivője.

Traian Băsescu államelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Románia kéri, schengeni csatlakozása az előre meghatározott, az EU-s szerződésekben is szereplő feltételek szerint történjék, ne kezeljék diszkriminatívan. Kiemelte, semmi nem jelzi, hogy veszélyt jelentenének a törvénytelen bevándorlók. Az államelnök a Bukarestbe akkreditált diplomatákkal folytatott megbeszélésen szögezte le, Románia számára elsőfokú célkitűzés a schengeni csatlakozás.

Az EP-szavazás esetén szükség van minden tagország támogatására, és jelen pillanatban három állam: Németország, Franciaország és Finnország ellenzi azt. A schengeni övezethez 25 tagország tartozik, és 400 millió polgár számára biztosítja az útlevél bemutatása nélküli szabad közlekedést.