Egyházi kiállás a teljes restitúcióért

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke pénteken Kolozsváron egységes állásfoglalásra szólított fel a román kormány által kidolgozott, az egyházak számára egyértelműen előnytelen restitúciós törvénytervezettel szemben. Hangsúlyozták, a javasolt módosítás nem egyszerűsíti, hanem kaotikussá és zavarossá teszi az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát.

A kifogások sorában Kató Béla elsőként azt említette, hogy a kormány nem tanácskozott a megoldásról az egyházakkal, amelyek számára megnyugtató megoldást kellene kínálnia. A püspök több okból is igazságtalannak és méltánytalannak tartotta a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert. Elfogadhatatlannak tartotta például, hogy az ingatlanoknak nem a piaci értékét veszik alapul a kárpótlásnál. Kató Béla elmondta, egyházkerülete 850 kérést nyújtott be, de eddig csak a visszaigényelt ingatlanok és földterületek egyharmada esetében született döntés, sőt a visszaadott vagyont sem tudták teljesen birtokba venni. (A királyhágómelléki egyházkerület 320 benyújtott restitúciós kéréséből mintegy kétszáz visszaszolgáltatásáról döntöttek). Rejtett csapdaként mutatta be a törvénytervezetben megszabott jogvesztő határidőket. Megjegyezte, az egyházakat eddig is az eltűnt telekkönyvek és az állami hivatalok lassú ügyintézése késleltette a visszaigénylési dossziék összeállításában. Kató Béla kifogásolta azt is, hogy a Ponta-kabinet elképzelése szerint további húsz évig meg kell őrizni azoknak a restitúcióra váró ingatlanoknak a rendeltetését, amelyekben egyetem, iskola, kórház vagy kulturális intézmény működik. A püspök emlékeztetett arra, hogy a kommunista állam 1948-ban egyetlen nap alatt államosította az ingatlanokat, a mostani javaslat szerint pedig a kommunizmus bukása után is további 50 évet kell várni, míg ténylegesen használatba veheti az egyház az ingatlanait. Kató Béla kijelentette, ha a jelenlegi formában fogadják el a jogszabályt, a kormány perek hosszú sorára számíthat. „Ha nem veszik figyelembe az egykori tulajdonosok érdekeit, itt béke nem lesz” – szögezte le a püspök. Csűry István hozzátette, a jelenlegi törvény szerint az egyházaknak nem kárpótlással, hanem újabb kártétellel kell számolniuk. A református egyházi vezetők elmondták, a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat tartalmazó beadványt a többi magyar egyházzal közösen juttatták el Románia kormányának és a nemzetközi szervezeteknek.