Egyenlőtlen az önkormányzatok beruházása az egészségügyben

Fotó: Kristó Róbert

„Egy évvel a kórházak menedzsmentjének decentralizálása után, egyértelmű számunkra, hogy a döntés időszerű és szükséges volt, több megyében pozitív hatása van. Ezekben az önkormányzatok megértették, milyen fontos szerepük van a rendszer fenntartásában, de, sajnos, vannak ellenkező példák is” – jelentette ki Cseke Attila egészségügyi miniszter pénteki bukaresti sajtótájékoztatóján.

Szőcs Lóránt

2011. június 17., 19:002011. június 17., 19:00

2010 júniusában fogadta el a kormány azt a határozatot, amelynek révén 373 kórház menedzsmentjét javasolta átvételre az Egészségügyi Minisztérium – ezek közül 370-et ávettek az önkormányzatok (kivétel Vrancea megye). A szaktárcavezető elmondta, világosan látszik, hogy bár a kórházépületek 2002 óta önkormányzati tulajdonban vannak, a helyhatóságok csak a decentralizáció után kezdtek komolyabban befektetni az ingatlanok helyreállításába és az intézmények fenntartásába is. Ezt igazolják az egészségügyi igazgatóságok adatai, amelyeket visszaigazolt a pénzügyminisztérium is.

„A decentralizációt követően, a három évvel ezelőttihez képest hatszorosára emelkedett az az összeg, amelyet a helyi és megyei önkormányzatok befektettek az egészségügybe. Igaz, még mindig van, amely nagyobb összeggel támogatja a helyi focicsapatot, mint például a kórházat, de több önkormányzat megértette az egészségügyi befektetések fontosságát” – magyarázta Cseke Attila miniszter.

Az Egészségügyi Minisztériumhoz eljuttatott adatok szerint, 2008-ban összesen 53,6 millió lejt ruháztak be a rendszerbe az önkormányzatok, 2009-ben 99 milliót, míg 2010-ben mintegy 5-ször többet, 290,7 milliót. Idénre 344,4 millió lejt irányoztak elő, ebből május 31-ig 105 millliót el is költöttek. Lakosonkénti leosztásban, 2008-ban a befektetés országos átlagban 3,2 lej/fő, 2009-ben 4,5 lej/fő. 2010-ben lakosonként 12,6 lejt költöttek egészségügyre az önkormányzatok, míg 2011-re 16,1 lejt irányoztak elő.

Tavaly és idén az összegek kb. egyharmadát működési költségek (gáz- és vízszámlák, csatornázás, üzemanyag-költségek, illetve egészségügyi fogyóanyagok költségei) fedezésére fordították – 2010-ben 104,902 milliót, 2011-ben 111,317 milliót. Gépekre és felszerelésekre évente mintegy 90 milliót költöttek.

A legtöbbet befektető megyék 2010-ben Bukarest (129,7 millió lej), Kolozs (18,45 millió), Ilfov (11,521 millió), Prahova (11,411 millió), Brassó, Kovászna, Hunyad, Temes, Maros és Máramaros, míg a legkevesebbet Olt, Vrancea, Botoşani, Buzău, Dâmboviţa, Teleorman, Ialomiţa, Gorj, Krassó-Szörény, Tulcea, Călăraşi, Brăila, Vâlcea és Giurgiu megye költötte egészségügyre.

Ugyanez 2011-ben: a legtöbbet előirányzó ismét Bukarest (118,051 millió lej), Kolozs (18,413 millió lej), Bákó (17,989 millió), Ilfov (14,270 millió), Prahova (13,612 millió). Legkevesebbet szánt idén az egészségügyre Vrancea (70 000 lej), Teleorman (205 000 lej), Ialomiţa, (340 000 lej), Călăraşi, (519 000 lej), Dâmboviţa (533 000 lej), Vaslui (695 000 lej).

A teljes adatok, megyénkénti és kórházankénti leosztásban, megtalálhatók az Egészségügyi Minisztérium honlapján.