Diplomaták lefizetésével gyanúsítják a Bechtelt

A lap újságírói egy 76 kilométeres koszovói autópálya-szakaszból indultak ki. „Európa egyik legszegényebb országa utat akart, így az amerikai megaépítő Bechtel egy befolyásos amerikai nagykövet támogatásával eladott nekik egy 1,3 milliárd dolláros autópályát. A vicces az, hogy miközben a sztrádát alig használják, a nagykövet jelenleg a Bechtelnek dolgozik” – derül ki a Foreignpolicy.com honlapon olvasható írásból.

A szóban forgó diplomata nem más, mint Christopher William Dell, aki 2009 és 2012 között az Egyesült Államok koszovói nagykövete volt. A lap szerint a diplomata anyagi javakban részesült volna a pristinai hatóságokkal aláírt szerződés nyomán. Mint az újságírók emlékeztetnek, Dell mandátuma idején több ízben is a sztráda mellett foglalt állást, annak ellenére, hogy több független vizsgálat is azt bizonyította, hogy a projekt tulajdonképpen felesleges. Az autópálya végül elkészült, ára kilométerenként 17 millió dollár volt, Dell pedig jelenleg a Bechtel mozambiki képviselője.

A Foreign Policy szerint pedig a koszovói eset nem egyedülálló. Másik példaként az észak-erdélyi autópályát említik. „Romániában a Bechtel közvetlenül a kormánnyal tárgyalt, és versenytárgyalás nélkül kötöttek szerződést. (…) A projekt egy tízéves rémálommá változott mindkét fél számára, rengeteg késéssel, vitával, korrupciós váddal és rossz irányítással. Az Economist Intelligence Unit vizsgálata szerint a Bechtel a sztráda alig 12,5 százalékát adta át, miközben a leszerződött pénzmennyiség 64 százalékát felvette” – mutat rá a lap.

A Bechtel a Foreign Policyhez eljuttatott állásfoglalásában cáfolta, hogy a Kelet-Európába delegált diplomatáknak, illetve az adott országokban megkötött szerződéseknek bármilyen közük lett volna egymáshoz.

Mint ismeretes, az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormány 2003-ban sürgősségi rendelettel hagyta jóvá, hogy az útügyi hatóság versenytárgyalás nélkül szerződést kössön az amerikai céggel. Az Európai Unió által is bírált szerződésről a román lapok azt állították: ez volt az ára Románia NATO-csatlakozásának.

Románia ebben arra vállalkozott, hogy uniós támogatás nélkül, kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozza a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó-nyomvonalon haladó sztráda megépítését, de erre sosem jutott elegendő pénz. Azóta a román politikai paletta valamennyi nagy pártjának – összesen nyolc – minisztere váltotta egymást a közlekedési tárca élén, és a román politikai pártok egymásra próbálják hárítani a felelősséget a rendkívül drágán épített, de befejezetlenül maradt észak-erdélyi autópálya ügyében.

A Bechtel 2004-ben látott neki a munkálatoknak, amelyeket a teljes észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó, 2,2 milliárd eurós szerződés értelmében 2012-ig kellett volna befejezni. Az amerikai vállalat azonban tíz év alatt mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométeresre tervezett sztrádából a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között. A Ponta-kormány végül szerződést bontott a Bechtellel, az egyes szakaszok megépítésére pedig külön versenytárgyalást írnak ki.