Csöpögtetés és csodavárás

Fotó: Thomas Campean

Túl vagyunk mindkét országos – és reprezentatívnak szánt – közoktatási szintfelmérőn. A nyolcadikosok kisérettségijével kapcsolatosan feltesszük a kérdést, hogy miért várunk még csodára, a tizenkettedikesek csöpögtetett eredményeit pedig az egyes tételsorok elemzésével igyekszünk értelmezni. Tanügyi mérlegek és problémák következnek.

2014. július 09., 13:522014. július 09., 13:52

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Épp csak törvényileg előírt kampánycsend nem előzte meg az idei érettségi vizsga eredményeinek kihirdetését, mert amúgy vészesen kezdett hasonlítani egy igencsak zaklatott választási kampány záróakkordjaihoz. A hétfőre bejelentett eredményeket ugyanis már vasárnap részeredmények előzték meg – egyes megyék végzős diákjai és azok szülei már ekkor örvendhettek, vagy szomorkodhattak –, más régiók diákjai viszont csak hétfőn lélegezhettek fel, és az országos eredmények is különböző feldolgozottsági szinten láttak sorra napvilágot. Mígnem végre megszületett az 59,25 százalékos végeredmény, amely egyelőre a fellebbezések előtti állapotot tükrözi, ám azt már így is sugallja: jobb az idei „termés”. Tavaly ugyanis 54,4 százalék volt ugyanez a szám, s ez emelkedett a fellebbezéseket követően 56,4 százalékra. Vagyis tavalyhoz képest közel 5 százalékos javulás észlelhető, ami a július 11-ei fellebbezéselbírások után várhatóan további egy-két százalékkal nő.

A kisérettségi eredményeit elemezve többek között kiderül, hogy az 1-4 közötti tartomány normális eloszlás közeli, de a 4-7-es tartományba kerülő kevés diák és a hetes fölöttiek a várhatónál jóval nagyobb száma arra vall, hogy a tanulók jelentős hányada számára teljesíthetetlenek a romániai tanügy elvárásai, a jó képességűek pedig csodákra képesek. De, mert tudjuk, hogy csodák nincsenek, az a levonható következtetés, hogy a romániai általános iskolai közoktatás igen nagy szakmai, tudásszint-értékelési problémákkal küzd. Ezekre a problémákra azonban nem figyelnek sem az oktatásigazgatásban dolgozók, sem a tudásszintmérő szakemberek – ha egyáltalán léteznek ilyenek –, de a pedagógusképző egyetemek sem. Utóbbi azért állítható, mert keresve sem lehet találni akár romániai nyolcadikos tudásszintmérőket, akár az érettségikkel foglalkozó tanulmányokat.

A teljes írás az Erdélyi Napló július 10-én megjelenő 27. lapszámában olvasható.