Covid-19 és elhalálozási rizikófaktorok: a szív-érrendszeri betegségek jelentik a legerősebb kockázati tényezőt
Fotó: Haáz Vince
A nyári elemzés után újból megvizsgálta a koronavírushoz köthető elhalálozás veszélyét növelő kockázati tényezőket az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. Majdnem 22 ezer beteg esetét áttanulmányozva publikálták a vizsgálat eredményeit, amely szerint változott a legnagyobb rizikót jelentő tényezők sorrendje.
2020. november 08., 21:302020. november 08., 21:30
Az elemzés megállapította, hogy a szív-érrendszeri alapbetegségekkel rendelkező koronavírusos betegek esetében mindkét nemnél 3,48-szor nagyobb az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen alapbetegsége. A hasonló célból elvégzett júniusi elemzés eredménye is a szív-érrendszeri betegségeket sorolta a legnagyobb kockázati tényezők listájának az első helyére, akkor viszont a szorzó még csak 2,89 volt.
A lista második helyén sem történt változás, ezt továbbra is a krónikus vesebetegségek foglalják el 2,9-es szorzóval (ez korábban 2,69 volt). A harmadik helyre – amelyen korábban a cukorbetegség szerepelt – ezúttal a daganatos megbetegedések kerültek 2,58-as értékkel (korábban 2,18).
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja egyébként megállapította, hogy a kockázati tényezők és az elhalálozás közötti összefüggés ereje nőtt. Ez alól csak a cukorbetegség képez kivételt, ott ugyanis 2,29-ről 2,04-re csökkent az esélyhányados értéke a júniusi elemzés eredményéhez képest. Önmagában az is növeli a koronavírus-fertőzés végzetes kimenetelű lefolyását, ha az illető férfi, de ez már csak a nyolcadik kockázati tényező a listán, 1,67-szeres esélyhányadossal (korábban 1,57), a hetedik helyre ezúttal az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségeket sorolták.
Az elemzést készítők által vizsgált koronavírus-eseteknek valamivel több mint a felét tette ki a nők kórlapjainak a száma (11 799).
A krónikus vesebetegségek így a nők esetében a második helyre kerültek 4,48-szoros esélyhányadossal, a harmadikra pedig a szív-érrendszeri betegségeket (3,49), a negyedikre a krónikus májbetegségeket (2,24), az ötödikre a daganatos megbetegedéseket (2,24), a hatodikra, illetve hetedikre az idült tüdőbetegségeket (2,21), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségeket (1,95) sorolták a kutatás készítői. A cukorbetegség (1,87) a nők esetében a harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza.
A férfiak esetében 9967 kórlapadat alapján végezték el az elemzést, amelynek az eredménye a szív-érrendszeri, illetve vesebetegségek jelentette kockázatot egy-egy, a májbetegségekét pedig két hellyel előrébb sorolja, mint júniusban. A férfiak esetében így a szív-érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,47-szeres az elhalálozás kockázata. A második helyre a daganatos megbetegedések kerültek (2,94), ezt a májbetegségek (2,73), a cukorbetegség (2,18), a vesebetegségek (2,14), tüdőbetegségek (1,98), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségek követik a listán.
Az elemzés elkészítésekor 21 766 koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket, azaz majdnem kétszer annyi kórlapadatot elemeztek, mint júniusban.
Az elhalálozás kockázatát növelő tényezők esetében ezúttal is logisztikus regressziószámítást alkalmaztak, amellyel mérhető az adott kockázati tényező és az elhalálozás közti összefüggés erőssége. A kutatást végzők az elemzés következtetéseiben megállapítják, hogy a társbetegségek, amelyek megléte esetén az Egészségügyi Világszervezet javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, a koronavírus esetében is az elhalálozás kockázatát növelő bizonyított rizikófaktoroknak számítanak, ezért a vizsgálat eredménye a majdani, koronavírus elleni védőoltáskampány során is felhasználható a prioritási sorrend felállításánál.
A nyári elemzés eredményeit ebben a cikkünkben publikáltuk.
Majdnem 12 ezer koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket. A tájékoztató jellegű esettanulmány a férfiak és a nők esetében más-más rizikófaktorokat határoz meg nagy kockázati tényezőként.
Spanyolországban a legmagasabb a várható élettartam az Európai Unióban, 84 év, míg Romániában a harmadik legalacsonyabb, 76,6 év. Az uniós átlag 81,5 év – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Meghalt egy 44 éves férfi Hunyad megyében, miután vadászat közben egyik társa véletlenül mellkason lőtte.
Két fiatal vesztette életét egy autóbalesetben csütörtökön a 65A jelzésű országúton, az Argeş megyei Căldăraru településen.
Elakadt a hóban három lengyel turista a Bucsecs-hegységben levő Szarvas-völgyben.
Tavaly 4862 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 112-vel kevesebben, mint egy évvel korábban; az áldozatok közül 90-en életüket vesztették.
Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar szemmel című fotópályázatot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága – tájékoztatta az államtitkárság kedden az MTI-t.
Az Európai Bizottság eljárást indított a Meta ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján.
Kisfilmben buzdít választási részvételre az Európai Parlament. A politikamentes videóban idősek hívják fel unokáik figyelmét a demokrácia törékenységére, a szavazás fontosságára.
Már csak egyet kell aludni, és kezdődik a minivakáció: hatnapos vakációra mennek szerdától a közalkalmazottak, mivel a kormány pihenőnappal kötötte össze a május elsejei munkaszüneti napot az ortodox húsvét négynapos ünnepével.
Kisorsolta hétfőn a Központi Választási Iroda (BEC) a június 9-i európai parlamenti választásokon induló pártok és választási szövetségek listáinak sorrendjét a szavazólapon.
szóljon hozzá!