Covid-19 és elhalálozási rizikófaktorok: a szív-érrendszeri betegségek jelentik a legerősebb kockázati tényezőt
Fotó: Haáz Vince
A nyári elemzés után újból megvizsgálta a koronavírushoz köthető elhalálozás veszélyét növelő kockázati tényezőket az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. Majdnem 22 ezer beteg esetét áttanulmányozva publikálták a vizsgálat eredményeit, amely szerint változott a legnagyobb rizikót jelentő tényezők sorrendje.
2020. november 08., 21:302020. november 08., 21:30
Az elemzés megállapította, hogy a szív-érrendszeri alapbetegségekkel rendelkező koronavírusos betegek esetében mindkét nemnél 3,48-szor nagyobb az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen alapbetegsége. A hasonló célból elvégzett júniusi elemzés eredménye is a szív-érrendszeri betegségeket sorolta a legnagyobb kockázati tényezők listájának az első helyére, akkor viszont a szorzó még csak 2,89 volt.
A lista második helyén sem történt változás, ezt továbbra is a krónikus vesebetegségek foglalják el 2,9-es szorzóval (ez korábban 2,69 volt). A harmadik helyre – amelyen korábban a cukorbetegség szerepelt – ezúttal a daganatos megbetegedések kerültek 2,58-as értékkel (korábban 2,18).
Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja egyébként megállapította, hogy a kockázati tényezők és az elhalálozás közötti összefüggés ereje nőtt. Ez alól csak a cukorbetegség képez kivételt, ott ugyanis 2,29-ről 2,04-re csökkent az esélyhányados értéke a júniusi elemzés eredményéhez képest. Önmagában az is növeli a koronavírus-fertőzés végzetes kimenetelű lefolyását, ha az illető férfi, de ez már csak a nyolcadik kockázati tényező a listán, 1,67-szeres esélyhányadossal (korábban 1,57), a hetedik helyre ezúttal az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségeket sorolták.
Az elemzést készítők által vizsgált koronavírus-eseteknek valamivel több mint a felét tette ki a nők kórlapjainak a száma (11 799).
A krónikus vesebetegségek így a nők esetében a második helyre kerültek 4,48-szoros esélyhányadossal, a harmadikra pedig a szív-érrendszeri betegségeket (3,49), a negyedikre a krónikus májbetegségeket (2,24), az ötödikre a daganatos megbetegedéseket (2,24), a hatodikra, illetve hetedikre az idült tüdőbetegségeket (2,21), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségeket (1,95) sorolták a kutatás készítői. A cukorbetegség (1,87) a nők esetében a harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza.
A férfiak esetében 9967 kórlapadat alapján végezték el az elemzést, amelynek az eredménye a szív-érrendszeri, illetve vesebetegségek jelentette kockázatot egy-egy, a májbetegségekét pedig két hellyel előrébb sorolja, mint júniusban. A férfiak esetében így a szív-érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,47-szeres az elhalálozás kockázata. A második helyre a daganatos megbetegedések kerültek (2,94), ezt a májbetegségek (2,73), a cukorbetegség (2,18), a vesebetegségek (2,14), tüdőbetegségek (1,98), illetve az ideg- és izomrendszeri betegségek követik a listán.
Az elemzés elkészítésekor 21 766 koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket, azaz majdnem kétszer annyi kórlapadatot elemeztek, mint júniusban.
Az elhalálozás kockázatát növelő tényezők esetében ezúttal is logisztikus regressziószámítást alkalmaztak, amellyel mérhető az adott kockázati tényező és az elhalálozás közti összefüggés erőssége. A kutatást végzők az elemzés következtetéseiben megállapítják, hogy a társbetegségek, amelyek megléte esetén az Egészségügyi Világszervezet javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, a koronavírus esetében is az elhalálozás kockázatát növelő bizonyított rizikófaktoroknak számítanak, ezért a vizsgálat eredménye a majdani, koronavírus elleni védőoltáskampány során is felhasználható a prioritási sorrend felállításánál.
A nyári elemzés eredményeit ebben a cikkünkben publikáltuk.
Majdnem 12 ezer koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálták meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket. A tájékoztató jellegű esettanulmány a férfiak és a nők esetében más-más rizikófaktorokat határoz meg nagy kockázati tényezőként.
Elutasította kedden a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban többek között azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
szóljon hozzá!