Rangsorolták, hogy milyen betegekre veszélyesebb a koronavírus

Bizonyos tényezők – többnyire alapbetegségek – akár négyszeres kockázatot is jelenthetnek. Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Árvai Károly

Majdnem 12 ezer koronavírusos beteg esetét tanulmányozva vizsgálta meg az elhalálozás kockázatát leginkább megnövelő tényezőket az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. A tájékoztató jellegű esettanulmány a férfiak és a nők esetében más-más rizikófaktorokat határoz meg nagy kockázati tényezőként.

Széchely István

2020. június 20., 21:532020. június 20., 21:53

A június első felében elvégzett, tájékoztató jellegű elemzés elkészítésekor 11 790, igazolt koronavírus-eset kórlapadatait – kiegészítve a kórházak, a közegészségügyi igazgatóságok adataival – vizsgálták meg. Az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja május 23-án kezdte el az adatfeldolgozást, az említett esetszám akkor az országos adatbázisban szereplő igazolt eseteknek a 66 százalékát tette ki. A megvizsgált, koronavírussal összefüggő halálesetek száma 842 volt, ez akkor az összes haláleset 72 százalékát jelentette. Az elhalálozás kockázatát növelő tényezők esetében logisztikus regressziószámítást alkalmaztak, amellyel mérhető az adott kockázati tényező és az elhalálozás közti összefüggés erőssége.

Az elemzés megállapította, hogy

a szív-érrendszeri alapbetegségekkel rendelkező koronavírusos betegek esetében mindkét nemnél 2,89-szer nagyobb az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt ilyen alapbetegsége.

Egyébként az esélyhányados a szív-érrendszeri megbetegedések esetében a legmagasabb, összevetve a többi kockázati tényezővel, sorrendben: a krónikus vesebetegségekkel (2,69), cukorbetegséggel (2,29), rákkal (2,18), a krónikus tüdőbetegségekkel (1,98) és krónikus májbetegségekkel (1,90).

Önmagában az is növeli a koronavírus-fertőzés végzetes kimenetelű lefolyását, ha az illető férfi,

így hetedik kockázati tényezőként, 1,57-szeres esélyhányadossal ez is felkerült a listára. Utolsó helyen az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségek (1,50). A sorrend akkor sem változott, amikor a rákos megbetegedések jelentette kockázatot más immunhiányos megbetegedésekével – például a kóros elhízáséval – együtt vizsgálták.

A közel 12 ezer megvizsgált koronavírus-esetből 6526-ot tett ki a nők kórlapjainak a száma. A kórlapadatokat elemezve a statisztika készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a krónikus vesebetegségben szenvedő nők esetében 4,38-szor nagyobb a koronavírus-fertőzés halálos kimenetelű lefolyásának a kockázata, mint a vesebetegségben nem szenvedők esetében. A nők esetében a második legnagyobb kockázati tényező a szív-érrendszeri megbetegedés (2,70), a harmadik pedig a cukorbetegség (2,46).

A tájékoztató jellegű elemzés eredménye szerint a férfiak esetében a rákos megbetegedések és/vagy más kóros immunhiányos állapot jelenti a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,25-szörös az elhalálozás kockázata. A kockázati tényezők sorában a második helyen állnak a szív-érrendszeri megbetegedések 3,04-szeres esélyhányadossal, amit a cukorbetegség (2,20), a krónikus tüdőbetegségek (2,14), a krónikus májbetegségek (2,02), a krónikus vesebetegségek (1,91) és az idegrendszeri, illetve neuromuszkuláris betegségek követnek (1,50).

Belföld Koronavírus