Rangsorolták, hogy milyen betegekre veszélyesebb a koronavírus

Egyébként az esélyhányados a szív-érrendszeri megbetegedések esetében a legmagasabb, összevetve a többi kockázati tényezővel, sorrendben: a krónikus vesebetegségekkel (2,69), cukorbetegséggel (2,29), rákkal (2,18), a krónikus tüdőbetegségekkel (1,98) és krónikus májbetegségekkel (1,90).

így hetedik kockázati tényezőként, 1,57-szeres esélyhányadossal ez is felkerült a listára. Utolsó helyen az idegrendszeri és neuromuszkuláris (ideg- és izomrendszeri) betegségek (1,50). A sorrend akkor sem változott, amikor a rákos megbetegedések jelentette kockázatot más immunhiányos megbetegedésekével – például a kóros elhízáséval – együtt vizsgálták.

A közel 12 ezer megvizsgált koronavírus-esetből 6526-ot tett ki a nők kórlapjainak a száma. A kórlapadatokat elemezve a statisztika készítői arra a megállapításra jutottak, hogy a krónikus vesebetegségben szenvedő nők esetében 4,38-szor nagyobb a koronavírus-fertőzés halálos kimenetelű lefolyásának a kockázata, mint a vesebetegségben nem szenvedők esetében. A nők esetében a második legnagyobb kockázati tényező a szív-érrendszeri megbetegedés (2,70), a harmadik pedig a cukorbetegség (2,46).

A tájékoztató jellegű elemzés eredménye szerint a férfiak esetében a rákos megbetegedések és/vagy más kóros immunhiányos állapot jelenti a legnagyobb kockázati tényezőt koronavírus-fertőzés esetén, a hasonló alapbetegségben nem szenvedő koronavírusos betegekhez képest 3,25-szörös az elhalálozás kockázata. A kockázati tényezők sorában a második helyen állnak a szív-érrendszeri megbetegedések 3,04-szeres esélyhányadossal, amit a cukorbetegség (2,20), a krónikus tüdőbetegségek (2,14), a krónikus májbetegségek (2,02), a krónikus vesebetegségek (1,91) és az idegrendszeri, illetve neuromuszkuláris betegségek követnek (1,50).