
Az ukrajnai fiatalok mozgósítása nem történhet szelektív módon, mert az etnikai alapú diszkriminációhoz vezethet – mutatott rá a bukaresti Külügyminisztérium, amely aggodalmát fejezte ki a helyzet kapcsán, amely a Csernyivci régióban a román nemzetiségű lakók tüntetéseihez vezetett.
2014. július 29., 18:162014. július 29., 18:16
„A külügyminisztérium közelről figyeli a mozgósítási folyamatot, miután a román nemzetiségű polgárok elégedetlenségüknek adtak hangot, ami mind családjuk, mind a romániai közvélemény körében aggodalmat gerjeszt” – olvasható a külügyi tárca által kedden kiadott közleményben.
A román illetékesek ezzel kapcsolatos aggodalmait tolmácsolták Ukrajna bukaresti nagykövetének, de Románia kijevi nagykövetségén keresztül a központi ukrán hatóságoknak is.
A külügy szerint a román hatóságok „további adatokat és tisztázást kértek a fiatalok jelenleg zajló mozgósításával kapcsolatosan, megértést tanúsítva bármely állam természetes szükségletei iránt, amelyek a biztonság fenntartását és a területi épség megóvását érintik, és tolmácsolták a román fél elvárását, hogy ezek a folyamatok ne legyenek szelektívek, ami etnikai alapú diszkriminációt jelentene.”
„Miért harcoljanak a románok Kelet-Ukrajnában?”
Csernyivci régió lakossága továbbra is tiltakozik a Kijev által bejelentett részleges mozgósítás miatt, mivel nem értik, miért kell a jelentős román közösségnek lakóhelyül szolgáló Észak-Bukovinában élő fiatalokat kelet-ukrajnai katonai műveletekben bevetni – tudatta a Bucpress.eu, amely azt is hozzáteszi, hogy Csernyivci régió főbb útvonalai továbbra is blokád alatt vannak.
Az idézett forrás szerint az EBESZ Csernyivci régióban tartózkodó megfigyelői találkoztak a tüntetőkkel, és biztosították őket, hogy figyelembe veszik a tiltakozók véleményét a küldetésről szóló jelentés összeállításakor.
Herţa tartomány lakói az ukrán államfőhöz, a parlamenthez, a védelmi miniszterhez, a régió vezetéséhez és más intézményekhez fordultak a fiatalok behívóparancsainak visszavonását kérve. Megjegyezték: a Csernyivci régióban élő románok mindig békés emberek voltak, és nem akarják, hogy Ukrajnában vér folyjon.
A Külügyminisztérium honlapján feltüntetett adatok szerint az ukrajnai román közösség lélekszáma a harmadik legnagyobb lenne Ukrajnában az ukránok és az oroszok után, ha nem osztanák fel románokra (151 ezer fő) és moldávokra (258 ezer fő). Csernyivci régióban 181 780 román ajkú személy él, Kárpátalján pedig 32 152 román.
Odessza régióban a legutóbbi népszámláláskor 724-en vallották magukat románnak, 132 751-en pedig moldávnak. További, románok által tömbben lakott régiók: Kirovograd, Nyikolajev, Herszon, Ananijev és Balta.
Tüntetnek Kárpátalján is
Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson is, miközben a közeli Beregrákoson második napja tartották lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.
A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!