Budapest megharcol minden magyarért

Hat év után újból egy asztalnál tanácskoztak a magyar Országgyűlésben az anyaországi parlamenti pártok, a kormány és a határon túli magyarok legitim képviselői. A Magyar Állandó Értekezletet (Máért) 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc szocialista kormányfő hívta össze, és az elmúlt években csak hasonló jellegű egyeztetések történtek. Szili Katalin házelnök kezdeményezésére létrejött ugyan a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), de ez az elnevezésénél fogva is kizáró jellegű volt, így több szervezet kimaradt belőle, másrészt csak parlamenti reprezentációs kérdésekkel foglalkozott. A határon túliak szervezetei ugyanakkor különböző alkalmakkor tartott, úgynevezett kis-Máértokon folytattak egyeztetéseket, de ezeken a balliberális magyar kormányok nem képviseltették magukat.

Ilyen előzmények után jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden, hogy a magyar kormány november 5-re újból összehívja a Máértet. Az első hasonló jellegű találkozót 1996-ban tartották, majd az első Máért 1999-ben ült össze, ettől kezdve 2002-ig évente ismétlődő gyakorisággal.

A mostani, IX. Máért tagjai a tanácskozás zárónyilatkozatában elítélték a szlovák nyelvtörvényt, diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.

A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is. A résztvevők kiemelték, hogy a tanácskozás a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, a Máért léte azt mutatja, „megvan bennünk a szándék”, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. „Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják – hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök a 2004. december 5-ei, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét”. Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. „Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal” – hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyon nagy arányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.

A tanácskozáson Semjén Zsolt közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának. A kereszténydemokrata politikus beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért” – fogalmazott Semjén.

Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: „Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul”.