
A kormány által múlt héten elfogadott 2014-es költségvetés-kiigazítást bírálja a Pénzügyi Tanács, amely főként azt kifogásolja, hogy a dokumentumban nem szerepel, a kabinet miből fedezné az október elsejétől bevezetendő társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentés nyomán keletkezett, erre az évre 850 millió lejesre becsült hiányt.
2014. augusztus 04., 17:052014. augusztus 04., 17:05
Az állami hatóság ugyanakkor jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentéseivel ellentétben negatív büdzsékiigazításra kell számítani. A tanács rámutatott: a kormánynak tulajdonképpen 128 millió lejjel kellett csökkentenie a várható éves bevételeit, emellett az adóbeszedés hatékonyságát is mérsékelték.
A kormány egy júniusban nyilvánosságra hozott törvénytervezete alapján a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékponttal történő csökkentése nyomán keletkező 850 millió lejes deficitet az évtől kivetett úgynevezett oszlopadóból befolyó összegből pótolták volna.
A Pénzügyi Tanács azonban rámutatott: ezt az összeget már más kiadások fedezésére különítette el a kabinet, a mostani költségvetés-kiigazításban pedig semmilyen egyéb forrás nem szerepel, amiből a tb-csökkentés gazdasági hatását kompenzálni lehetne ebben az évben.
Mint ismeretes, a társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklésére vonatkozó tervezetet a parlament már elfogadta, Traian Băsescu államfő azonban még nem hirdette ki a törvényt, arra hivatkozva, hogy a kormánynak nincs reális elképzelése az ebből eredő hiány fedezésére, így az intézkedés veszélyezteti a büdzsé stabilitását.
„Ha a kabinet a költségvetés mostani formája szerint vezeti be október elsejétől a tb-csökkentést, nem tudja majd a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán tartani az államháztartási hiánycélt, vagy jelentősen mérsékelnie kell az államkassza egyéb kiadásait” – áll a hatóság jelentésében.
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor úgy vélte: a költségvetés-kiigazítás egyáltalán nem ad okot az optimizmusra arra vonatkozóan, hogy a kormány be tudja tölteni az idén bevezetett adómódosítások nyomán keletkezendő deficitet. Victor Ponta ezzel szemben július végén még úgy nyilatkozott: a kormány pozitív költségvetés-kiigazításra készül, azaz a várthoz képest gyengébb bevételek ellenére nem kell felülvizsgálniuk az államkassza kiadásait. A miniszterelnök szerint optimizmusra ad okot, hogy július rendkívül hatékony hónap volt a bevételek szempontjából.
Ennek ellentmond viszont, hogy az első hat hónap adatai szerint az államkasszába a tervezetthez képest egymilliárd lejjel kevesebb pénz folyt be – főként az általános forgalmi adó (áfa/TVA) tekintetében –, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról.
A Pénzügyi Tanács jelentése szerint a költségvetés-kiigazításban a kormány könyvelési „trükkök” nyomán mesterségesen növelte a várható bevételeket, ezért látszólag valóban pozitív kiigazításról van szó, a valóságban azonban 128 millió lejes bevétel-csökkentésre volt szükség.
A kormánynak ráadásul az április elsejétől az üzemanyagra kivetett, literenkénti 7 eurócentes adóval kapcsolatban sem jöttek be a számításai: az adóhatóság (ANAF) statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait. Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest.
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma: március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta ezzel kapcsolatban a csatorna egyik műsorában úgy nyilatkozott: mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!