Betiltaná a ciántechnológiát harminc EP-képviselő

Az eurohonatyák folyamodványának apropója az, hogy Áder János és Tőkés László néppárti képviselők kezdeményezésére az EP 2010. május 5-én felszólította az Unió kormányát: kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az EU-ban 2011 vége előtt, mivel ez az egyetlen biztonságos módja vízkészleteink és ökoszisztémáink bányászati tevékenységekből fakadó cianidos szennyeződéstől való védelmének.

A Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztoshoz írt levél aláírói felhívták az illetékes figyelmét arra, hogy a törvényhozás egyértelmű felszólítása ellenére a végrehajtó szerv máig adós a határozat végrehajtásával. Annak ellenére, hogy már a 2000 októberében kiadott Berlini Nyilatkozat is felhívta a közvélemény figyelmét az arany cianidos kinyerésének fokozott veszélyeire.

Az EP-képviselők – közöttük Tőkés László, valamint az RMDSZ-es Sógor Csaba és Winkler Gyula – leszzögezik: annak érdekében, hogy a bányászat ne jelenthessen veszélyt az ökoszisztéma egyensúlyára és fejlődésére, illetve ne jelentsen fenyegetést a biológiai sokféleségre és az emberi életekre, akadályozni és korlátozni szükséges a kockázatos és ártalmas bányászati eljárásokat.

Arra figyelmeztetnek, hogy a ciánalapú bányászat jelenleg Európa legszebb védett tájait – például Lappföldet, a spanyolországi Galiciát, a Chalkidiki-félszigetet vagy Erdélyt –, valamint tíz ország sok millió polgárának ivóvízkészleteit veszélyezteti. Emlékeztetik az uniós biztost, hogy a vehemens bel- és külföldi tiltakozás ellenére a legnagyobb ciántechnológiás bányát Verespatakon akarják megnyitni.

„Európa egy hajszálnyira áll attól, hogy a világ legfenyegetettebb aranybányászati helyszínévé váljék” – kongatják meg a vészharangot az EP-képviselők. Hozzáteszik: mivel az elmúlt 25 évben világszerte több mint 30 nagyobb, cianid-szivárgással járó baleset fordult elő, nincs biztosíték arra, hogy a jövőben nem történnek hasonló szerencsétlenségek, figyelembe véve az egyre sűrűbben bekövetkező szélsőséges időjárási körülményeket, többek között a gyakori erősen csapadékos időszakokat.

Különben az öt évvel ezelőtt megszavazott EP-határozat nyomán Németország, Magyarország és Csehország már betiltotta a ciános bányászati eljárást. „Továbbra is úgy véljük, hogy a vízügyi keretirányelv hatálya alá tartozó uniós célok – nevezetesen a vízkészletek jó kémiai állapotának elérése és a vízkészletek, valamint a biológiai sokféleség megőrzése – tiszteletben tartását csak úgy lehet megvalósítani, ha egyszer s mindenkorra betiltják a cianidos bányászati technológiákat” – állapítják meg levelükben a képviselők.