Beszédes adatok arról, hogy mi várható a világjárvány következtében a mélyszegénység sújtotta Romániában

Románia egyébként 2010 óta minden évben a sereghajtók között szerepelt az Eurostat mélyszegénységet vizsgáló rangsoraiban. Abban az évben 6,1 millióan (30,5%), 2012-ben pedig 6,2 millióan (31,1%) éltek súlyos anyagi nélkülözésben az országban, azóta azonban folyamatosan csökken a számuk. 2017-ben már csak 3,8 millióan (19,7%) éltek így, 2018-ban pedig 3,2 millióan (16,8%). A tavalyi újabb jelentős csökkenés után minden eddiginél kevesebb, 2,4 millió személyt érintett a probléma az országban. A lista ellentétes oldalán található tagállamokban viszont a mélyszegénységi arány 2,5 százalék alatt áll: az első helyen álló Luxemburgban a lakosság mindössze 1,3 százaléka élt súlyos nélkülözésben tavaly, ezt követi Svédország 1,6 százalékkal, illetve Hollandia és Finnország 2,4 százalékkal.

Romlani fog a helyzet

Az évek óta folyamatosan csökkenő értékek részletezése után az elemzésben arra is rámutattak, hogy ez a kedvező tendencia nagy valószínűséggel megfordul idén a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági hanyatlás miatt. Ezzel Szabó Árpád közgazdász is egyetért, aki szerint

Mint a szakember rámutatott, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adatai szerint májusig mintegy háromszázezren veszítették el a munkájukat a bevezetett korlátozások miatt, közel egymillió munkavállalót küldtek kényszerszabadságra, és óránként 70 cég függeszti fel a tevékenységét az országban.

Az adatok alakulását egyébként bárki követheti ezen az oldalon. Szabó Árpád szerint

„Az előrejelzések szerint a vendéglátóiparban 75 százalékos visszaesés várható, a kulturális intézményeknél pedig 65 százalékos. Országos szinten 14-15 százalékos visszaesés várható a megtermelt javak és szolgáltatások pénzbeli értékében. Ráadásul

ezért rá fognak jönni, hogy számos állami hivatalnoki állás teljesen fölösleges, így az állami szektorban is leépítések várhatók” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: emellett a pszichológiai- és szociális hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, már most számos elemzés arról beszél, hogy megnövekedett a családon belüli erőszak és az alkoholfogyasztás a bezártság miatt. Ezek az anyagi nehézségekkel együtt sok esetben váláshoz vezethetnek, és a pervesztes fél gyakran elszegényedik, akár hajléktalanná is válhat. „Lehetetlen egyelőre megjósolni, hogy milyen mértékben nő majd a mélyszegénységben élők száma, ez nagyban függ attól, hogy mikor oldják fel a korlátozásokat, mikor indulhat újra a gazdaság, és lesz-e második hulláma a fertőzésnek” – zárta Szabó.